A fertőzéssel nem, de a járványhullám által előidézett változásokkal részlegesen sikerült összekapcsolni a korai serdülés kialakulását. A lányoknál a fiúkhoz képest tízszer gyakrabban előforduló állapot további egészségügyi kockázatot jelent, növeli a szívbetegségek előfordulásának gyakoriságát és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának lehetőségét, de akár daganatos betegségekre is hajlamosíthat, továbbá szorongást és depressziót is okozhat.

Egymástól függetlenül több ország (Németország, Olaszország és Törökország) kutatócsoportjai is megfigyelték, hogy az utóbbi időben megnőtt a korai pubertással diagnosztizált gyermekek száma. Míg a járványidőszak előtt évente összesen 5-10 ezer esetet regisztráltak, volt olyan terület, ahol a ez a szám megduplázódott vagy akár a triplájára emelkedett. A németországi Bonni Egyetem kutatói a European Society for Paediatric Endocrinology konferencián számoltak be róla, hogy 2021-ben már 30 esetet jegyeztek fel a 2019-ig szinte állandónak tekinthető évi 10 esettel szemben, írja a New Scientist.

A diagnózis időpontja is eltolódott: korábban átlagosan 6,8 éves gyerekeknél fedezték fel a problémát, a járvány óta ez 7,6 év lett. A megfelelő kezeléssel a nemi érés késleltethető, ez azonban jelentősen befolyásolja a fejlődő szervezet hormonrendszerét. Ezért csak azokban az esetekben javasolt a gyógyszeres kezelés, amikor a korai pubertás fizikai vagy mentális fejlődési problémákhoz vezethet a gyerekeknél.

A kutatóknak a trendek felismerésén túl egyelőre csak feltételezései vannak arról, hogy mi okozhatta a korai pubertásos esetek számának emelkedését a járványhullámok idején. A New Scientistnek nyilatkozó Paul Kaplowitz, a egy washingtoni gyermekkórház orvosa szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a koronavírus-fertőzés lenne a felelős, bár megemlíti, hogy az orrüreg gyulladása a koronavírus-fertőzés és a korai pubertás idején is jellemző tünet.

A kutatócsoportok szerint valószínűbb, hogy a járványhullámok miatt kialakult új életritmus és életfeltételek okozzák az esetszám emelkedését, köztük az online oktatás miatt megnövekedett képernyőidő, a megváltozott alvásciklus, a fokozott stressz vagy a korábbinál mozgásszegényebb életmód. Utóbbit részlegesen cáfolja, hogy a korai pubertással diagnosztizált gyerekek testsúlya nem mutatott jelentős növekedést, tehát nem valószínű, hogy a testsúlyemelkedés okozná a problémát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Felfedezték az agynak azt a részét, amely az ember magasságát és pubertáskorba lépését szabályozza

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 4.

Ahogy egyre szélesebb réteg számára vált elérhetővé az egészséges és bőséges táplálkozás, úgy nőtt az adott társadalmak átlagmagassága – a magyarok átlaga 160 év alatt 14 centiméterrel nőtt. Ha sikerül a mostani felfedezésre gyógyszert fejleszteni, a növekedésben és a pubertás elérésében megkésett gyerekeken is segíteni lehetne.

Hosszúra nyúlik a kamaszkor: a 25 az új 18!

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. február 27.

Biztos, hogy helyes tizenéveseknek szavazati jogot biztosítani, katonának küldeni őket, és megengedni nekik, hogy igyanak meg drogozzanak, miközben a húszas évek elején a személyiség még javában formálódik?

Nők tízezreinek menstruációjára lehetett hatással a koronavírus és az ellene beadott oltások

Radó Nóra tudomány 2022. augusztus 1.

Egyelőre nem sikerült megnyugtató ok-okozati összefüggéseket felderíteni, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a covid és a vakcinák is érzékenyen érintették a női szervezet működését.