Nők tízezreinek menstruációjára lehetett hatással a koronavírus és az ellene beadott oltások

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A 24 éves Novák Bodza lelkiismeretesen nyomon követte menstruációs ciklusát, ami rendszerint pontosan és fájdalommentesen zajlott le – egészen  2021 júniusáig, amikor megkapta a koronavírus elleni oltást. A Bécsben, egy PR-cégnél dolgozó, fiatal nő a Pfizer vakcina beadatását követően két hónapig egyáltalán nem menstruált, utána viszont két hétig folyamatosan vérzett. Azóta menstruációja idején néhol a hányásig fokozódó, erős fájdalmak gyötrik, és továbbra is két hétig tart a vérzése, az első hétben erősebb, a második hétben gyengébb verzióban. 

Egy 31 éves, neve elhallgatását kérő budapesti nő elmondta, hogy neki 2020 novemberében változott meg a ciklusa: a menstruáció előtti hangulatingadozások átkerültek az ovuláció előtti időszakba, és a vérzés volumene is csökkenni kezdett. „Nem voltam bizonyítottan koronavírusos, de feltételezem, hogy esetleg áteshettem egy enyhébb betegségen, és ez okozhatta. 2021 júniusában kaptam meg az első oltást, ezután lassan visszaállt a ciklusom a normális mederbe. A vérzés volumene egyelőre tovább csökken, ez jelenleg kivizsgálás alatt áll” – mondta a marketingesként dolgozó nő a Qubitnek.

Egy másik általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő, 54 éves nő szintén normálisan menstruált az oltásokat megelőzően, nem gyanakodott klimaxra sem, az első Pfizer-oltás után viszont iszonyatosan erős lett a vérzése, olyan „tinigörcsökkel”, amelyek utoljára 18 éves korában gyötörték. Ez 3 hónap múlva megszűnt, utána azonban egyáltalán nem menstruált, hőhullámoktól szenvedett, viszont amikor elment orvoshoz és hormonvizsgálatot végeztek nála, a nőgyógyász úgy vélte, a menopauza nem indokolja a tüneteit, így elkezdtek mindketten az oltásra gyanakodni. 

Bár ez csak három nagyon különböző életkorú és egészségi állapotú nő története, Cserháti-Herold Janka, a hormonmentes fogamzásgátlás és a termékenységtudat szakértője, a hormonmentes.hu oldal alapítója a Qubitnek elmondta: a járvány csúcsán az ő több mint 12 ezer nőből álló közösségében is rendszeresen téma volt, hogy befolyásolhatja-e a koronavírus-fertőzés és az ellene beadott oltások a menstruáció lefolyását, erősségét, hosszát és gyakoriságát, és ha igen, hogyan. A kérdésben nagyon megoszlanak a vélemények, a kutatóknak egyelőre az anekdotikus történeteken túl összegyűjtött nagy méretű adathalmazokból sem sikerült megnyugtató ok-okozati összefüggéseket felderíteniük. Viszont az, hogy a covid és a vakcinák érzékenyen érintették a női szervezet működését, egyértelműen kijelenthető, sőt az is, hogy nagyon is érdemes lenne tovább vizsgálni a témát, és például megfelelő mennyiségű bizonyíték esetén a jövőben az oltások beadását a nőknél a menstruációs ciklusukhoz igazítani.

Több mint 38 ezer válaszadó eredményei

A témában az eddigi legátfogóbb tanulmány a Science Advances folyóiratban jelent meg július közepén; ebben több mint 38 ezer embert kérdeztek meg a menstruációval kapcsolatos élményeikről az oltást követő első két hétben. Kathryn Clancy, az Illinois-i Egyetem biológiai antropológusa, aki egyébként 2021 elején kapta meg covidoltását, és 10 nap múlva életének egyik legerősebb vérzését tapasztalta, míg a második vakcina után nem észlelt intenzív tüneteket, maga is úgy kezdett bele a kutatásba, hogy Twitteren érdeklődött a problémáról. Miután több százan reagáltak hasonló sztorikkal, kollégáival összeállított egy online kérdőívet, amit aztán 2021 áprilisa és októbere között több mint 165 ezren töltöttek ki világszerte.

Ebből született végül a tanulmány, amelynek eredményei azt mutatják, hogy a koronavírussal beoltott, menstruáló válaszadók 42,1 százaléka tapasztalt erősebb vérzést a vakcina beadatása után. Ezt néhányan az oltást követő héten, néhányan a második héten tapasztalták, de a jelenség nem mindenkit érintett egyformán: a válaszadók közel azonos arányban, 43,6 százalékban számoltak be arról, hogy a vakcináció egyáltalán nem okozott változást a havi vérzésük erősségében, és további 14,3 százalék gyengébb vérzésről számolt be. 

A nem menstruáló válaszadók közül, például a hormonális fogamzásgátlót használók, a hormonkezelésben részesülők és a menopauzán túl lévők között ugyanakkor számottevő volt a pecsételő vérzés megjelenése. A kutatók azt állapították meg, hogy ennek megjelenése összefüggésben lehet a korral, továbbá a vakcina beadását követő oltási reakciók, például láz vagy fáradtság mértékével; azzal, hogy valaki szült-e már gyermeket, van-e valamilyen nőgyógyászati betegsége, vagy bizonyos etnikumhoz tartozik-e (a spanyolajkú közösség tagjai gyakrabban számoltak be erősebb vérzésről, mint mások). A tanulmány szerzői szerint nem beszélhetünk ugyan ok-okozati összefüggésekről, ahhoz azonban elegendő bizonyíték gyűlt össze, hogy ezeket a trendeket további kutatásoknak vessék alá. 

A menstruáció nem szexi téma

Annak ellenére, hogy a menstruáció a Föld lakosságának majdnem felét érinti, nagyon alulkutatott területnek számít. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a menstruáció kérdéskörét szinte teljesen kihagyták a nagyadatos covid-vizsgálatokból és az egyes oltások klinikai vizsgálatából is. Ezek ugyanis, ahogy Clancy tanulmánya megjegyzi, nem monitoroznak több mint 7 napon át tartó, súlyosabb oltási reakciókra, és az utánkövetési kérdőívekben nem szerepel a menstruációs ciklusra vagy a vérzésre vonatkozó kérdés. Tehát a gyártóknak nem volt eszközük arra, hogy megállapítsák, hogy a menstruációs zavarok véletlen egybeesések vagy a vakcinák potenciális mellékhatásai.

Születtek azonban olyan nyilatkozatok is, amelyekben egyes szakértők úgy vélték, ezek a problémák valószínűleg a stressz miatt alakulnak ki. Clancy és kutatócsoportja tanulmányukban megjegyzik: sajnos azzal, hogy számos egészségügyi szakértő elvetette a témát, az oltásszkeptikusok és a vakcinát ellenzők elkezdték sikeresen összekeverni a rövid távú menstruációs változásokat a termékenységre vonatkozó, hosszú távú prognózisokkal. Ezt csak valamelyest változtatta meg a fertőzés és a covid-vakcinák beadását követő, menstruációs problémák körül keringő történetek és a meddőséget okozó oltásokról szóló álhírek berobbanása; a tudományos világ ugyanis a témát egyáltalán nem vizsgálta azzal az intenzitással, amelyet érdemelne – Magyarországon például még nem született kutatás a témában.

Cserháti-Herold szerint „a tudománynak az lenne a feladata, hogy igenis fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy a nőket specifikusan, például a ciklus kapcsán, hogyan érinti egy-egy ilyen dolog, mert sajnos az a tapasztalat, hogy a gyógyszerészeti kutatások során ezeket az adatokat nem gyűjtik be, sőt fel sem merül, hogy fontos lenne a menstruációs ciklus. Sőt, ugye tudjuk, hogy egészen az 1990-es évekig a nőket kizárták a gyógyszerészeti kutatásokból, merthogy a menstruációs ciklusok túl bonyolulttá tették volna a vizsgálatokat – holott a gyógyszereket használók fele nő”.

Kevés kutatás van, és néha azok is ellentmondanak egymásnak

Pedig sokan már 2021-ben, röviddel az oltások megjelenése után elkezdtek felborult menstruációs ciklusokról beszámolni. A BMJ folyóiratban 2021 szeptemberében közzétett első tanulmányok egyike azonban inkább rögzítette a problémát és felvetette a kapcsolat lehetőségét, mintsem hogy konkluzív eredménnyel szolgált volna. 2021 októberében az Európai Gyógyszerügynökség és a dán gyógyszerhatóság közölte: nem találtak ok-okozati összefüggést az oltások és a menstruációs zavarok között. Később az EMA az mRNS-alapú vakcinák és a menstruáció elmaradása (amenorrhea) között sem mutatott ki kapcsolatot. 

Ehhez képest 2022 januárjában megjelent egy termékenységet monitorozó alkalmazás anonim adatain alapuló tanulmány, amelyben majdnem négyezer, 18-45 év között nőt vizsgáltak, és amely kimutatott bizonyos összefüggést a ciklus hossza és az oltások között. Az alanyok körülbelül fele kapta meg a Pfizer, a Moderna vagy a Janssen oltását. Az Alison Edelman, a Portlandi Egyetem szülész-nőgyógyászati tanszékének munkatársa vezette kutatócsoport átlagosan kevesebb mint egy nap eltérést talált azok menstruációs ciklusában, akik egy oltást kaptak, míg azoknál, akik ugyanabban a menstruációs ciklusban mindkét adagot megkapták, a kutatók átlagosan két nap eltérést mértek. Ezen válaszadók 10 százalékánál akár 8 napos eltérés is mutatkozott a ciklus hosszúságában, ez azonban egy ciklussal később normalizálódott.  

Egy 2022 márciusában megjelent preprint, vagyis szakmai ellenőrzésen nem átesett tanulmány, amelyhez mindössze 79 ember részvételével végezték a felmérést, szintén arra jutott, hogy a ciklus hosszára valamelyest hatással lehet a vakcina, viszont magára a vérzésre nem; míg egy július elején közzétett, a klimaxon már átesett nőket vizsgáló preprint tanulmány úgy találta, hogy a ciklus az oltás után átmenetileg átlagosan 0,5-2 nappal hosszabbodik meg. A norvég közegészségügyi intézet 2022 januárjában egy 18-30 éves nők körében, okostelefonok segítségével végzett vizsgálat során azt találta, hogy a nők közel 8 százaléka az első oltás után gyengébb vérzést tapasztalt, míg 14 százalékuk erősebbet, 15 százalékuk számára pedig fájdalmasabbá vált a menstruáció. Ezek nem kifejezetten magas számok, és a tanulmány is arra jutott, hogy a vérzés 2-3 hónappal az első oltást követően visszatért normális állapotába.

Magának a koronavírus-fertőzésnek a menstruációs ciklusra való hatását is kevés tanulmány vizsgálta eddig behatóan. Az egyik legelsőt 2021 januárjában wuhani nőgyógyászok kutatócsoportja tette közzé a Reproductive Biomedicine Online folyóiratban. A vizsgált 177 páciensből 45-nél (25%) tapasztaltak eltérést a menstruáció erősségében és 50-nél (28%) magában a menstruációs ciklusban, amelyik azt jelentette, hogy vagy csökkent a vérzés mennyisége (20%) vagy meghosszabbodott a ciklus (19%). A kutatók megjegyezték azonban, hogy a jelenségek átmenetinek bizonyultak, és rövid idő múltán visszaállt az eredeti állapot.

Lehet, hogy nem mindegy, a menstruáció melyik szakaszában jön a vakcina

Ezt hangsúlyozta Cserháti-Herold is, és hozzátette, saját közösségében is azt tapasztalta, hogy a vírusfertőzés és az oltás esetében is tipikus tünet a ciklus meghosszabbodása, a vérzés mennyiségének változása – az ő esetükben a vérzés erősödése volt, ez azonban a legtöbb esetben 1-2 ciklust érintett. Saját történetét elmesélve és az általa látott ciklusgörbékből úgy véli, az is számíthat, hogy a ciklus melyik szakaszában éri el a pácienst a fertőzés vagy az oltás. Hozzátette, tisztában van vele, hogy ez egy nagyon kis minta, a tapasztalatokat nem támasztja alá tudományos kutatás, viszont azt tudni, hogy az ovuláció, vagyis a peteérés szakasza a legérzékenyebb fázis a menstruációs ciklus során, és ha ebben az időszakban valaki például egy megfázásra antibiotikumot szed, már az is változtathat a cikluson. „Például gyakori megfigyelés, hogy egy vizsgaidőszakban is hosszabb lesz a ciklus, mert a sok stressz és éjszakázás miatt eltolódik a ciklus ovulációs szakasza, és ezáltal eltolódik az egész ciklus. Ott az a folyamat nagyon érzékeny a szervezetben, és azt a visszajelzést adja, hogy most nem alkalmas az idő a petesejt növesztésére, most a gyógyulásra koncentrálok.” 

Ez történhet a vakcina beadatásakor vagy a covidbetegség esetén is. „Még szoptattam, amikor megkaptam két Pfizer oltásomat, de ezek nem voltak hatással a ciklusomra. Az elsőt a lutális szakaszban, a másodikat az ovuláció körül kaptam. Fél év múlva covidos lettem, ami eléggé megviselte a szervezetemet, 1-2 hónapig más tünetek is maradtak vissza - például romlott a hallásom. A betegség a menstruációs ciklusom follikuláris szakaszában, vagyis peteérés idején alakult ki, kitolta a ciklusomat és sokkal erősebb vérzést tapasztaltam. A következő még ilyen furcsa ciklus volt, majd helyreállt” - mondta a termékenységszakértő.

Ahogy a fertőzések és a láz, amelyek köztudottan befolyásolják a menstruációs ciklust, a szervezet vakcinációra adott immunválasza megváltoztathatja a szexuális hormonok mintázatait vagy azokat a sejteket, amelyek a méhfal megvastagításában és lebontásában érintettek, olvasható Clancy cikkében. 40 év cikluskutatása azt mondatta a kutatócsoporttal, hogy a kevésbé súlyos, rövid távú stresszorok befolyásolhatják és befolyásolják is a menstruációs ciklust. Cserháti-Herold hozzátette, a covid kapcsán számos páciensnél a pajzsmirigyműködés megváltozását érzékelték, ez pedig nagy hatással lehet a menstruációs ciklusra, tehát áttételes összefüggések is lehetnek a szervezetben végbemenő folyamatokban.

Hasznos lenne a figyelmeztetés

Ezekből is érzékelhető, hogy kevés az egzakt válasz a felmerülő kérdésekre, és számos további kutatásra volna szükség a megnyugtató válaszokhoz. Ez Cserháti-Herold szerint amiatt is fontos lenne, mivel „tudjuk, hogy a COVID-betegség is nagyon erőteljesen befolyásolhatja a ciklust, de ha az oltás kapcsán ott lenne az információ, hogy igen, okozhat némi cikluszavart, menstruációs zavart, efféle mellékhatást, akkor számítanánk rá ugyanúgy, ahogy tudjuk, hogy a vakcnia lázat okozhat. Ezt fontos lenne ugyanúgy megemlíteni.” 

Ezt erősítette meg Novák is, aki azt mondta, hogy akkor is beadatta volna a vakcinát, ha elmondták volna neki az orvosok, hogy esetleg fájdalmas menstruációval és erős vérzéssel is számolnia kell oltási reakcióként: „beoltattam  volna magam, mert ez társadalmi felelősség, de jobb lett volna tudni, mint információk nélkül aggódni emiatt”.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: