A keleti filmek varázslatos világa: Bollywood, Jackie Chan és a Harci Farkas
Az augusztusi Ördögkatlan Fesztivál Pécsi Bölcsész Udvara adott otthont a Glossza első közönségtalálkozójának és nyilvános beszélgetésének, ahol a résztvevők élőben követhették a podcastsorozat huszonharmadik adásának felvételét is. A beszélgetés témáját ezúttal az délkelet-ázsiai populáris kultúra és soft power szolgáltatta annak apropóján, hogy a térség országai erőteljes gazdasági fellendülésüknek köszönhetően egyre fontosabb pozíciókat szereznek a világpolitikában is. A beszélgetés különlegességét az adta, hogy a populáris kultúrának nem azon iránya került terítékre, amely kifelé szól, hanem amelyik elsősorban India és Kína lakóit szólítja meg. A meghívott vendégek Szivák Júlia indológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa és Salát Gergely, az említett kutatócsoport és a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója voltak.
A kérdésre, hogy összehasonlítható-e a két ország filmipara Hollywooddal, mindkét beszélgetőpartner egyértelműen nemleges választ adott. Kiderült, hogy míg Hollywood filmipara egységesnek tekinthető, az indiai filmgyártás számos regionális egységből áll. Vagyis korántsem csak az általunk ismert bollywoodi filmgyártás létezik. Ezzel szemben Kínában bár számos produkciós cég működik, a filmgyártás lényegében központosított, jelentős nézőközönséget vonzó mozi pedig kizárólag mandarin nyelven készülhet. S még ha nem is a Kommunista Párt Központi Bizottsága dönt bizonyos filmek elkészültéről, léteznek bizonyos irányelvek, amelyeket szigorúan be kell tartani.
Vajon mennyire fogyaszthatók a nyugati nézők számára az indiai filmek? Szivák Júlia szerint az emberek ugyanazon dolgok miatt imádják vagy gyűlölik őket: a szubkontinensen készült mozik általános jellemzője, hogy rendkívül színesek, gyakran giccsesek és tele vannak daljelenetekkel. S bár mindez a közelmúltban némiképp változott, a filmek hossza továbbra is 2,5-3 óra, ami az európai vagy amerikai közönség számára gyakorta befogadhatatlanná, élvezhetetlenné teszi őket. Mások ezzel szemben rajonganak az ilyen típusú filmekért, bollywoodi táncokat tanulnak, vagy ilyen stílusú partikba járnak – még Magyarországon is.
A beszélgetőpartnerek érintették kínai és a nyugati filmgyártás viszonyát is: e tekintetben a 2010-es évek általános jellemzője volt, hogy egyre több amerikai és európai produkció ácsingózott kínai forrásokra, sőt esetenként nyugati sztárok is megjelentek kínai mozikban. A közös piac kialakítására indult tapogatózások ugyanakkor a Covid járvánnyal, illetve a kínai–amerikai kapcsolatok fokozatos romlásával megbicsaklottak. Változást hozott továbbá az is, hogy a kínai piacon egyre inkább teret hódítanak a hazai készítésű filmek, amely már önmagában is jelentős iránymódosulás, hiszen a korábbiakban az amerikai mozik zsebelték be a legnagyobb bevételt.
A filmek tematikáját tekintve számos hasonlóság fedezhető fel a két vizsgált ország között: a moralitás minden esetben védendő értéknek számít, erotikus háttérsztorikkal, vagy szexjelenetekkel a kínai és indiai nagyjátékfilmekben sem találkozunk. Gyakran kerül feldolgozásra a helyi közösségek élete és mindennapi problémái. Többek között ennek tudható be, hogy még a 2016-ban Indiába érkező Netflixnek is stratégiát kellett váltania, hiszen a helyi tartalmak iránt érdeklődő lakosság nem kívánt előfizetni egy olyan streaming szolgáltatóra, amely szinte kizárólag észak-amerikai és európai gyártású tartalmat kínált.
Ha az olvasók érdeklődését felkeltették a kínai és az indiai filmek, a Glossza szerkesztősége a következőket ajánlja:
Kínai filmek
Farkasharcos 2. (2017) Minden korábbi rekordot megdöntő film, amelyben Kína kapitány rendet tesz Afrikában, és jól odacsap a külföldi zsoldosoknak.
Nyolcszáz (2020) A japánok már a spájzban, de néhány száz kínai katona még mindig ellenáll Sanghajban. De csak egy ideig.
A vándorló Föld (2019) Bizonyos okok miatt a Földet át kell mozgatni egy másik naprendszerbe, ami nem könnyű, de a kínaiak ezt is megoldják.
Indiai sorozatok
Delhi Crime Az indiai bűnügyi dráma egy valóságban is megtörtént eseményen alapszik, mégpedig egy olyanon, ami az egész nemzetet megrázta. Egy nő csoportos megerőszakolásáról és haláláról van szó. A hét részes sorozat az ügy aktáiból merít, és bemutatja az elkövetők utáni nyomozást.
Bombay Begums A sorozat a jelenkori Indiában játszódik, és öt nő harcáról szól. Bepillantást nyerhetünk a vágyaikba, személyes válságaikba, ambícióikba, ám megmutatkozik sebezhetőségük is.
Indiai filmek
RRR (angol fordításban a Rise Roar Revolt, azaz Állj fel, Üvölts és Lázadj) Egy musical, egy szuperhősfilm, egy dráma, egy bromance, egy akciófilm. Az RRR egy valós időszakban játszódik, a brit megszállás ellen lázadó karaktereket alakítják a szereplők.
Baahubali Az indiai akciófilm – első telugu filmként – megnyerte a Nemzeti Filmgála Legjobb játékfilm és Legjobb speciális effektek díját; a telugu verzió tíz jelölésből pedig ötöt elnyert a 63. Dél-indiai Filmfare Díjátadón.
Stree egy 2018-as indiai hindi nyelvű vígjáték horrorfilm, amelyet egy igazi jelenség ihletett. A film egy Chanderi nevű városban játszódik, ahol a férfiak titokzatos módon eltűntek…
Az adást Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt szerkesztette. A Glossza huszonharmadik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.