Vízre bukkantak japán tudósok a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugu kisbolygóról visszahozott mintában
Elképesztő összetevőre bukkantak a tudósok a japán Hajabusza–2 űrszonda által a Földtől 300 millió kilométerre lévő kisbolygóról visszahozott, 5,4 grammnyi törmelékben: egy vízcseppre – írta csütörtökön a Guardian. A felfedezés új táptalajt adhat annak az elméletnek, miszerint a földi élet bizonyos feltételei nem a bolygón alakult ki, hanem az űrből származhatnak.
Nakamura Tomoki, a Tohoku Egyetem kutatója és a mintát elemző, mintegy 150 kutatóból álló kutatócsoport vezető tudósa szerint a vízcseppnek óriási jelentősége van. „Számos tudós véli úgy, hogy a víz az űrből származik, de mi most elsőként fedeztünk fel ténylegesen vizet a Föld közelében lévő Ryugu kisbolygón” – mondta.
A japán űrügynökség (JAXA) Hajabusza–2 szondáját 2014-ben indították útnak, 2018 júniusában ért a földközeli, gyémántalakú Ryugu kisbolygóhoz és két évvel ezelőtt érkezett vissza. Az 5,4 grammnyi kisbolygótörmelék 2020. december 5-én, a dél-ausztráliai sivatagban landolt. A szonda által végzett megfigyelések alapján a kisbolygó széntartalmú, karbonátos kőzetekben gazdag, porózus (azaz relatíve lyukacsos szerkezetű), és eredetileg egy nagyobb kisbolygó része lehetett.
A törmelék már eddig is számos értékes információval gazdagította a tudományt: olyan szerves anyagokat tartalmaz például, amelyek megmutatták, hogy a földi élet bizonyos építőkövei, egyes aminosavak az űrben jöhettek létre. A kutatók már augusztusban közzétettek a Nature Astronomy folyóiratban egy tanulmányt, miszerint a Ryugu kisbolygóról származó minták segítségül hívhatók annak megfejtésére, hogyan alakultak ki az óceánok a Földön több milliárd évvel ezelőtt.
A sót és szerves anyagot tartalmazó, karbonátos kőzetet tartalmazó vízcsepp a japán kutatócsoport legutóbbi felfedezése, ami Nakamura szerint megerősíti azt az elméletet, hogy a Ryugu kisbolygóhoz hasonló égitestek a Földdel való összeütközés során hozhatták be bolygónkra a sót és szerves anyagokat tartalmazó vizet. Ez közvetlenül kapcsolódó bizonyíték lehet például az óceánok vagy a földi szerves anyag eredetére – tette hozzá a kutató.
A kutatócsoporttól független Kobajasi Kenszej, a Jokohama Nemzeti Egyetem asztrobiológus szakértője és professzor emeritusa úgy vélte, meglepő, hogy vizet találtak a mintában, hiszen törékenységét tekintve az űrben nagy esély volt rá, hogy megsemmisüljön. Ez szerinte arra utal, hogy a kisbolygó nem csupán jeget, hanem folyékony halmazállapotú vizet is tartalmazhatott, és hogy ebben a vízben szerves anyag keletkezhetett.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: