A NASA űrhajósai, Sunita Williams és Barry „Butch” Wilmore az egyhetesre tervezett útjuk helyett kilenc és fél hónap után tértek vissza a Nemzetközi Űrállomásról, és első látásra mintha éveket öregedtek volna. Mit tesz az emberi testtel 286 nap a világűrben?
A 2024 YR4 nevű aszteroida negyven és kilencven méter közötti szélességű, és nyolc éven belül ér ide. A kutatók igyekeznek minél többet megtudni róla, bár nagyon kicsi az esélye annak, hogy becsapódna a Földbe.
Valamikor a hetvenes évek folyamán a kiszolgált műhold parancsot kaphatott, hogy menjen arrébb. Csakhogy most olyan helyen van, ahol veszélyeztethet más műholdakat.
A Hold talaját modellező földben már életképesek a magok, hamarosan feljuttatják őket az űrbe is, hogy kiderüljön, az utazás okoz-e elváltozásokat bennük.
Épp ma 78 éves az első ilyen felvétel, ami ráadásul csak véletlenül készült el, és jóval kevésbé ismert, mint sok más ikonikus fénykép a bolygónkról.
A rapper „The Rain (Supa Dupa Fly)” című határfeszegető számának szövegét a Vénuszra továbbították.
Hidrogén-szulfidot találtak a HD 189733b nevű exobolygón, amely több szempontból is hasonlít a Jupiterre, csak sokkal forróbb annál. De hol van ez a bolygó és miért lehet érdekes nekünk?
A világ legnagyobb és legerősebb rakétarendszerének negyedik tesztrepülésére akár már június 5-én sor kerülhet. A cél most nemcsak az, hogy a Starship elérje a világűrt, hanem hogy egyben vissza is térjen onnan.
Tíz év után indította újra űrprogramját Irán, és a következő tíz évben igazi, regionális űrhatalommá kíván válni, elsősorban a műholdak gyártása és értékesítése terén.
Az alakzatoknak a szén-dioxidhoz van közük, de a vad elméletek megfékezésében nem segít, hogy az Inca City nevű dél-marsi régióban figyelték meg őket.
A Voyager1 jelenleg 24 milliárd kilométerre van tőlünk, és tavaly november óta egy megfejthetetlen kódsort küldözgetett az irányítóknak. A NASA mérnökei azonban a távolból megpróbálták kikutatni a zavaros kommunikáció okát, és úgy tűnik, sikerült.
A New York Times értesülései szerint Oroszország nukleáris fegyverek telepítését tervezi a világűrbe, aminek megakadályozására korlátozott idő áll rendelkezésre. Egy ilyen lépés az 1967-es nemzetközi űregyezmény végét jelentené.
A 2021-es nagy erősségű napkitörés utáni mérések eredményeit elemezve a nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy eltérő mértékben észlelhetők a kitörés hatásai a Földön, a Holdon és a Marson is.
A felvétel kidolgozásához szükséges adatokat még 2020-ban gyűjtötte az űrszonda.
Egyelőre a bolygó vizsgálatára szánt műszerek tervezésében fogják felhasználni a kőzetmintákról szerzett információkat, de később a regolit tulajdonságai a marsi élet alapvető körülményeit határozhatják meg.