Évente 300 ezer tonna még menthető élelmiszer végzi a kukában Magyarországon
A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százaléka emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
A 2021 végén és 2022 elején készített országos, a magyar lakosságra reprezentatív kutatás az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos attitűdöket és okokat igyekezett feltérképezni. A felmérés legjelentősebb eredménye a magyarok ellentmondásos hozzáállásának feltárása az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban. A lakosság többsége klímatudatosnak tarja ugyan magát, mégis jelentősen alábecsülik a háztartásaikban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, értékét és annak környezetre gyakorolt hatását.
A kutatás alapján az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos legfőbb ellentmondások a következők:
- 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszer-pazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 ezer forintnyi élelemiszert dobnak fejenként a kukába.
- A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.
- A háztartások a pazarlás mennyiségét és az elpazarolt élelmiszer értékét is jelentősen alábecsülik: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek.
- Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0-4 °C), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A válaszadók véleményének átlaga szerint ideális esetben a hűtőszekrényt 6,5 °C-ra kellene beállítani, azonban ezen a hőmérsékleten sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.
A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban ételmaradékok, pékáruk, zöldségek és gyümölcsök kerülnek a kukába. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolnak, túl sok ételt készítenek a háztartások. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánnak a fogyasztók a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.
„Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma. Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, jelentős része a háztartásokban. Éppen ezért tartottuk kiemelten fontosnak, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk, és óvodai, iskolai szemléletformáló programot indítsunk, így közösen vegyük fel a harcot a pazarlás ellen” – mondta dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.
Sokan nem tudják a különbséget a fogyasztási és a minőségmegőrzési idő között
A kutatás szerint a szélesebb körű tájékoztatásra is égető szükség van, ugyanis a válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthető a pazarolt élelmiszerek mennyisége, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszer-pazarlás megelőzésről, másfelől a felnőttek általánosan több információt szereznek e téma, a megfelelő hűtési és fagyasztási szokások kialakítása kapcsán. A megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról.
A megkérdezettek 31 százaléka nem tudja, hogy két típusú lejárati idő szerepel a termékek csomagolásán, 39 százalék bár tisztában van vele, nem tudja a különbséget a fogyasztási és a minőségmegőrzési idő között.
„A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken »fogyaszthatósági idő« helyett »minőségmegőrzési idő« szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank szakértője.
Forrás: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: