Több élelmiszert pazarolnak el az EU-ban, mint amennyit importálnak

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Feedback EU nevű szervezet friss jelentése szerint az Európai Unióban több élelmiszert pazarolnak el, mint amennyit importálnak, amiből az következik, hogy már a mezőgazdasági üzemekben keletkező pazarlás visszaszorításával meg lehetne állítani az élelmiszerárak inflációját.

A jelentésben szereplő becslések szerint az EU-ban évente 153 millió tonnányi élelmiszer megy kárba, ami 15 millió tonnával több az importnál. A felmérés megállapította, hogy csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége nagyjából az ukrán búzaexport felének felel meg.

„A magas élelmiszerárak és a megélhetési válság idején botrányos, hogy az EU több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál. Az EU-nak most óriási lehetősége van arra, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön ki az élelmiszer-pazarlás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, amivel a klímaváltozás kezelése és az élelmiszer-biztonság javítása is elérhető lenne” – mondta a Feedback EU igazgatója, Frank Mechielsen.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) korábbi vezető gabonapiaci elemzője, Abdolreza Abbassian ugyanakkor elmondta, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg az orosz-ukrán háború végével is magasak maradnak. Szerinte nemcsak a klímaváltozás okozta problémák, de az energiaválság, a műtrágyapiac helyzete vagy a globális szállítási bizonytalanságok miatt is el kell fogadni, hogy az élelmiszerárak már nem állnak vissza az egy évtizeddel ezelőtti szintre. Az előrejelzések szerint a búza és a kukorica ára további 7,2 és 4,6 százalékkal emelkedik jövőre.

A fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület (IPES-Food) társelnöke, Olivier De Schutter szerint a probléma gyökerét abban kell keresni, hogy az agrár-élelmiszeripar történelmileg előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot. „Az élelmiszerlánc mindkét végén drága a pazarlás csökkentése, és nyereséges több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. A szavatossági időt is úgy határozzák meg, hogy az embereket több termék vásárlására ösztönözzék, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani” – mondta.

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) várhatóan még az idén javaslatot terjeszt elő a világ első, jogilag kikényszeríthető céljaira az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében – ezek szerint 2030-ra 50 százalékkal kellene csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét a teljes élelmiszer-ellátási láncban, beleértve a termelést, a feldolgozást és a vendéglátást.

Becslések szerint az EU élelmiszer-termelésének 20 százaléka vész kárba évente, ami minden évben 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak. Ez a pazarlás az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százalékáért felelős.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: