Visszavadítottak egy folyót a holland-belga határon, helyreállt az 500 évvel ezelőtti paradicsomi állapot
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nTWz5wqKK0a7k89s-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Nyugat-Európa szívében, a holland-belga határon 2007-ben kezdődtek el egy minden korábbinál nagyobb léptékű élőhely-rekonstrukció munkálatai. Az Ardennekben még Meuse néven eredő, a Holland-síkságot Maastrichtnál elérő, onnan már Maasnak hívott folyó 45 kilométeres szakaszát pénzt és időt nem kímélve sikerült visszaalakítani természetes állapotába. A Hollandia és a belgiumi Flandria határán 1200 hektáron elterülő RivierPark Maasvallei (Maas-völgyi Folyópark) ma a zöldturizmus egyik legvonzóbb célpontja.
![Ligeterdő a Maas partján Ligeterdő a Maas partján](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nw0ko9nFaxEfIUys.jpeg)
A visszavadítást a folyó szabályozatlanná szabályozásával érte el az ezelőtt 30 éve indított holland-belga projekt – írja az eredményről szuperlatívuszokban beszámoló brit Guardian. A Maas 45 kilométeres határszakaszát 550 millió eurós költséggel alakították át. A tervezés 1990-ben kezdődött, az utolsó simításokat pedig 2027-ben tervezik befejezni. De a természetközeli élőhelyen létrehozott park már tavaly is kétmillió látogatót vonzott, amiből közel 1 milliárd eurós bevétele volt a régiónak.
![Ilyen volt, ilyen lett a Maas medre Ilyen volt, ilyen lett a Maas medre](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nvyp4ahHpSN5o7Ys.jpeg)
A Duna-deltától a svéd Lappföldig, a bulgáriai Rodopétől a portugáliai Côa-völgyig a természetes élőhelyek visszavadítására szerveződött Rewilding Europe hálózat összefoglalója szerint a holland-belga határfolyó rehabilitációja mintapéldája annak, hogy miként lehet gazdasági értelemben is sikertörténet egy efféle zöld beruházás.
A Maas 45 kilométeres szakaszát átalakító Grensmaas projekt az ökológiai haszon mellett jelentősen csökkentette az 1980-as-90-es években a környéket több száz négyzetkilométeren vízzel borító árvízek kockázatát. A meder, a hullámtér és az ártér földmunkáiból jelentős bevételei származtak a homok- és kavicsbányászattal foglalkozó vállalkozásoknak, a megnövekedett biológiai sokféleség pedig fellendítette a régió mezőgazdaságát is, amely mára jellemzően átállt az ökológiai gazdálkodásra.
![A hullám- és az ártér kiépítése A hullám- és az ártér kiépítése](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nw1eUh5L2SwLsASs.jpeg)
A projekt legfontosabb része a természet és a mezőgazdaság szétválasztása volt, a folyó vízgyűjtőjén elhelyezkedő gazdaságok felvásárlásával és természetes állapotba való visszaállításával. A Guardian szerint a gazdákat nemcsak a nagylelkű kárpótlás győzte meg, hanem az is, hogy az áradások jelentősen megnehezítették a folyóval szomszédos területek művelését. A mezőgazdasági munkahelyek megszűnése ugyan átmeneti nehézségnek bizonyult, de az idegenforgalmi és rekreációs infrastruktúra kiépülésével, a kerékpáros és vízi turizmus beindulásával állítólag egy nagyságrenddel több munkahely jött létre. Ráadásul az ingatlanok értéke több mint 10 százalékkal nőtt a két ország hasonló adottságú területeihez képest. A projekt indulási helyszíne, Nijmegen pedig 2018-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet.
Tervezett természetesség
A Maas-völgyi Folyópark honlapján publikált összefoglaló szerint ugyan ma úgy tűnhet, hogy a táj sosem látott gátakat, az ökológiai egység minden egyes négyzetmétere precíz tervezés eredménye.
![Részlet a tervekből Részlet a tervekből](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nyqxsFW8uurIVD5s.jpeg)
A visszavadítást az elmúlt 250 év árvizeinek részletes elemzése is megelőzte, a vízálláshoz igazodva változó partvonalat, a hullám- és árteret is a rekordokhoz igazítva tervezték meg, természetesen figyelembe véve az elmúlt évszázadok kartográfiai dokumentumait is.
![Légifotó a Maasról Légifotó a Maasról](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nvzcxn3uWgmciT1s.jpeg)
A mederszabályozó földmunkák mellett a projekt során több tízezer kilométernyi kerítést távolítottak el, az ökoszisztéma fenntarthatósága okán pedig jelentős számban telepítettek vissza tokhalat, továbbá hódokat és vidrákat.
A ligeterdős flórát a ridegtartást kifejezetten jól viselő galloway szarvasmarhák és a hortobágyi Pentazugban élő Przewalskiakhoz hasonló, lengyel konyik kislovak tartják karban.
![Az utolsó jégkorszak előtti tarpán lovak vérvonalát folytató lengyelországi konik kislovak a Maas egyik zöldellő zátonyán Az utolsó jégkorszak előtti tarpán lovak vérvonalát folytató lengyelországi konik kislovak a Maas egyik zöldellő zátonyán](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nw0uI3Yg5dtIEC9s.jpeg)
A folyószakaszon az Északi-tenger felől vándorló olyan halak populációi is megjelentek, mint az atlanti lazac vagy a tengeri pisztráng.
A tájrekonstrukcióval kialakuló ökoszisztéma így korlátozott mértékben újra lehetővé tette a halászatot is, de a folyóparki termékek között a gyógynövények és egyéb vegán termékek mellett akad marha- és lóhúskészítmény is.
![A visszavadított holland-belga határfolyó A visszavadított holland-belga határfolyó](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nvzVi9ASS88HVCQs.jpeg)
Az alábbi videóban némi ízelítő látható az élőhely-rekonstrukció eredményéről:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: