A húst megették, a vért és a csontot nem szerették a neandervölgyiek
A kutatók hosszú ideje törik rajta a fejüket, hogy mi okozhatta a neandervölgyiek pusztulását: az egyik elmélet szerint az, hogy elfogyott az élelmük, a megváltozott körülményekhez pedig már nem tudtak alkalmazkodni. Ez az elmélet jól is hangzik, de egy alapvető kérdésre nem ad választ: mi fogyott el? Mit ehettek a neandervölgyiek?
Egy friss kutatás az 50 ezer éves maradványok cinkizotópjait vizsgálta a válasz reményében. A korábbi kutatásokban többen a csontok nitrogénizotópjait kutatták, de az eredmények még azokban az esetekben is bizonytalanok voltak, ahol egyáltalán el tudták végezni a vizsgálatot. A cinkizotóppal más a helyzet, ez ott is kimutatható, ahol a nitrogénizotóp már nem.
A kutatók a neandervölgyi maradványok mellett az ötvenezer évvel ezelőtti fauna csontjait is hasonló módszerekkel vizsgálták, majd összevetették az eredményeket. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a neandervölgyiek javarészt húst fogyasztottak – ezt a korábbi vizsgálatok is valószínűsítették.
Csontvelő jöhet, véres hurka nem
A maradványok nitrogéntartalma miatt a kutatók azt is valószínűsítik, hogy a neandervölgyiek javarészt növényevő állatokat fogyasztottak. A neandervölgyiek koruk csúcsragadozói lehettek: a maradványokban található cinkizotópok mennyisége nagyjából megfelelt a többi ragadozóénak. Az alacsony cinktartalom a ragadozókra jellemző: minél kevesebb izotóp van a fogban, annál több húst fogyasztott az állat.
Az összevetésekből a ragadozók és a neandervölgyiek étrendjében lévő különbségekre is fény derült: ez alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a neandervölgyiek sok húst és csontvelőt fogyasztottak, de vért és csontokat nem. A csontvelő-hipotézist több lelet is alátámasztja: a törött csontokon talált sérülésekből úgy tűnik, hogy a neandervölgyiek direkt törekedtek rá, hogy hozzájussanak a csemegéhez.
A kutatók a vizsgált maradványok alapján úgy gondolják, hogy az ötvenezer ezelőtti ember diétájából hiányozhatott a mamut, igaz, az is elképzelhető, hogy csak azért nem találtak a területen mamutcsontokat, mert vadászat után csak a húst vitték haza, a nehezen mozdítható csontokat ott hagyták, ahol elejtették a prédát.
Korábbi kutatások szerint az ősemberek bölényre, szarvasra, nyúlra és mormotára vadásztak, de valószínű, hogy mindent megettek, amihez hozzá tudtak jutni, egyes ibériai lelőhelyeken például bizonyíthatóan halat fogyasztottak, egy tavalyi kutatásban pedig azt is sikerült rekonstruálni, hogy hogyan foghattak maguknak csókát vacsorára.
A cinkizotópok további vizsgálatából további részletek derülhetnek ki a neandervölgyi diétáról, a tudósok a módszertől azt várják, hogy az 50 ezer évnél régebbi leleteknél is használható lesz.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
