Jövőre indulhat a NASA szondája a 700 trillió dollárnyi nemesfémet rejtő kisbolygó felé
A 19. század közepén felfedezett 16 Psyche (vagy csak Psyche) nevű kisbolygó az elmúlt években azért került a figyelem középpontjába, mert kiderült, hogy a fő alkotóelemeinek számító vas és nikkel mellett mintegy 700 trillió (tehát egymilliárdszor 700 milliárd) dollárnyi nemesfémet, például aranyat és platinát is tartalmaz.
A NASA idén tervezett küldetést indítani a Mars és a Jupiter pályája között keringő égitest felé, de fejlesztési problémák miatt felfüggesztették a projektet, és belső vizsgálatot indítottak arról, hogy egyáltalán leküzdhetők-e a felmerült problémák. Úgy tűnik, azok, ugyanis a NASA most bejelentette a misszió folytatását.
Az új tervek szerint az űrszonda 2023 októberében indulna el a Psyche felé, 2026-ban egy marsi gravitációs segédlökettel kerülne irányba, hogy 2029 augusztusában megérkezhessen a 200 kilométer átmérőjű objektumhoz.
A kutatók úgy sejtik, hogy a Psyche a Naprendszer egyik korai bolygójának visszamaradt magja lehet. A Föld-típusú bolygók mélyén fémes magok jelenlétére következtetnek, de ezek elérhetetlen mélységben, a bolygók kőzetes köpenye és kérge alatt rejlenek. Mivel a Föld magját sem tudjuk vizsgálni, a Psyche mint potenciális bolygómag megközelítése egyedülálló lehetőséget nyújt az életet biztosító bolygókat létrehozó folyamatok tanulmányozására.
Az Arizonai Állami Egyetem és a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) vezetésével induló misszióban egy napelemes meghajtású űrszondát küldenek a Psyche felé, amit egy képalkotó eszközzel, egy magnetométerrel és egy gamma-spektrométerrel szerelnek fel.
A küldetés tudományos céljai között szerepel annak megállapítása, hogy a Psyche bolygómag vagy valamiféle olvadatlan anyag; az égitest felszínének feltérképezése és a felszín egyes régióinak kormeghatározása; illetve annak megállapítása, hogy a Psyche a Föld magjánál oxidálóbb vagy redukálóbb körülmények között keletkezett.
Továbbá egy olyan új lézeres kommunikációs technológiát is ebben a misszióban tesztelnek először élesben, amely az adatokat közeli infravörös hullámhosszú fotonokban kódolja (rádióhullámok helyett), hogy a mélyűrben utazó szonda és a Föld között kommunikáljon. Ez a JPL szerint lehetővé teszi, hogy az űrszonda adott idő alatt több adatot továbbítson.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: