Az Apollo-missziók óta fontos szerepet betöltő Jet Propulsion Laboratory központjához az Eaton tűz közeledik veszélyes tempóban. Az intézményt bezárták.
Nemrég az amerikai űrügynökség egyik marsszondája lefotózta a két éve elbúcsúztatott leszállóegységet, hogy felmérje, mennyi por rakódott rá. A felvétel alapján elég sok.
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
A sokoldalú robot az Enceladus vastag jégkérge alatti óceánba is beférkőzhet a természetes felszíni nyílásokon keresztül – mesélte a Qubitnek a projektet vezető Matthew Robinson, a NASA robotmérnöke.
Áll a bál a NASA háza táján: gigantikusra nőtt a marsi minta-visszahozatali projekt költségvetése. Ennyi pénzből kijönne egy űrtávcső, egy részecskegyorsító vagy egy hipermodern atom-tengeralattjáró is. Megéri?
Négy óra alatt raktuk össze, aztán terepre is kivittük a június eleje óta kapható, elképesztően valósághű marsjárószettet, amin a kameráktól az antennákig minden apró részlet ott van, ahol lennie kell.
Atomháború, mesterséges intelligencia, járványok, aszteroidabecsapódás, klímaváltozás – összeszedték a civilizációnkra leselkedő legnagyobb fenyegetéseket, és elmondták, valószínűleg csak ezek elkerülésével vagy megfelelő kezelésével juthatunk el odáig, hogy idegen intelligenciára bukkanjunk.
A nemesfémekből is álló Pscyhe kisbolygóra induló szonda egy évet csúszik; mint kiderült, a JPL-nél kialakult fejetlenség miatt. A vizsgálóbizottság javaslatai szerint az intézetben vissza kell venni a tempóból, ezért a VERITAS szonda indítását 3 évvel elhalasztották – a Vénusz-kutatók legnagyobb bánatára.
A Psyche nevű aszteroidáról azt feltételezik, hogy a Naprendszer egyik korai bolygójának visszamardt magja, és bár főként nikkelből és vasból áll, arany és platina is bőven van rajta. Bányászat helyett egyelőre vizsgálódni indul a szonda, amely 2029-ben érkezhet meg az égitesthez.
Az eddig talált négy felszín alatti tó mellett most több tucatnyi újabb tavat találtak kutatók, de némelyikük túl közel van a fagyos marsi felszínhez, így két lehetőség áll fenn: vagy nagyságrendekkel több vizet rejt a Mars, vagy a korábban észlelt radarképek sem víz jelenlétére utaltak.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
Jack Parsons sci-fi-rajongóként kezdett el gyerekkorában az udvarában robbantgatni, de miután Kármán Tódor felfedezte, letette a rakétatudomány alapjait. Aztán bejött az életébe az okkultizmus, a drogok és a hidegháborús paranoia.