Az antropocén klímaváltozás hatására egyre melegebbé váló tavaszok miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdik szaporodási tevékenységüket a madarak, ám nem minden faj reagál egyformán, ami felboríthatja az évmilliók alatt stabilizálódott ökológiai kapcsolatokat – állítja az észak-amerikai ökológiai társaság Ecological Monographs című folyóiratában megjelent átfogó tanulmány.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem vezető kutatói – Garamszegi László Zsolt, Andrea Romano, Diego Rubolini és Roberto Ambrosini – 684 madárfaj 1811 és 2018 közötti költési adatait elemezte. A szakirodalomban „több mint 5500 különálló idősort találtunk arról, hogy mikor érkeztek a költőhelyükre, mikor költöttek, és mikor indultak útnak ősszel” – idézi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) honlapja a globális meta-analízis magyar szerzőjét.

Az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és olasz kollégái szerint az adatelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a költés előbbre tolódása általános jelenség. Azonban nem minden faj reagál egyformán: vannak olyanok, amelyeknek költési viselkedését kevésbé befolyásolja az éghajlat átalakulása, másokéra viszont nagyon erőteljes hatást gyakorol. A kutatók megállapították, hogy a téli időszakot is Európában töltő rezidens madarak pontosabban tudják követni a növényzet – és ezáltal az elérhető táplálék – változásait, így e fajok költése még inkább előrébb tolódott az elmúlt évtizedekben, mint a vonuló fajoké.

„A vándorló fajok a telelőterületeiken a nappalok és az éjszakák hosszának változása alapján időzítik a hazaindulásuk időpontját, és ez szabja meg a költési területekre való érkezésük időpontját is. A nálunk telelő madarak ezzel szemben folyamatosan érzékelik a környezeti tényezők, többek között a táplálékeloszlás változásait, ezért finomabban tudják szabályozni a költésük kezdetét. Vannak olyan vándormadarak, amelyek egyre korábban indulnak vissza a telelőterületeikről, azonban ez nem tudatos döntés a részükről, hanem szelekciós folyamat. Az evolúció ugyanis azoknak az egyedeknek kedvez, amelyek korábban éreznek késztetést a visszaindulásra, hiszen így sikeresebben szaporodnak” – idézi az ELKH kutatási ismertetője Garamszegit.

Mivel a madarak szaporodási sikere, például a fiókák száma és azok túlélése nagyban függ a környezeti tényezőktől – például a táplálékellátottságtól –, és e tényezők a költési időszakon belül változnak, a táplálékbőség csúcsáról lemaradó egyedek már rövid távon is minden fronton hátrányba kerülnek. A növényevő vagy generalista (mindenevő) fajok rugalmasabban alkalmazkodnak a táplálékforrások szezonális eloszlásához, így költési idejük kezdetét előrébb tudják hozni. A specialista és a ragadozó életmódot folytató fajok viszont nem képesek ilyen rugalmasan reagálni: az éghajlati változások miatt kevésbé férnek hozzá a megszokott táplálékukhoz, mint a sokféle eleség közül választani képes generalisták.

Garamszergi szerint a gond az, hogy „az ökoszisztémák táplálkozási hálózataiban minden fajnak alkalmazkodnia kell a többi faj és a környezeti tényezők változásaihoz. Az éghajlati átalakulásra először a növények reagálnak, majd ehhez alkalmazkodik az őket fogyasztó rovarközösség, illetve más növényevő állatok. E hatás ezután kaszkádszerűen végighalad a teljes táplálkozási hálózaton. Az előnybe kerülő fajok fogyasztói is előnybe kerülnek, miközben zsákmányaik megfogyatkozhatnak. Végső soron az egész ökoszisztéma működése átalakulhat, csakhogy a fajok eltérő mértékben képesek alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez. Ez pedig zavart okozhat az egész rendszer működésében, így a korábban kialakult kapcsolatok ellehetetlenülhetnek, és új kapcsolatok alakulhatnak ki”.

Kapcsolódó cikkek Qubiten:

Nagy-Britanniában egy hónappal korábban virágoznak a növények az előző évszázadokhoz képest

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 7.

A felgyorsult felmelegedés miatt korábban virágzó növények felboríthatják az összehangolt ökoszisztémákat, és a terméseket is könnyebben elpusztíthatja a késői fagy. Ha így megy tovább, a brit tavasz hamarosan már februárban elkezdődhet.

Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez

Vajna Tamás tudomány 2021. november 9.

Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.

Európában minden ötödik madárfaj veszélyeztetett

Qubit.hu tudomány 2021. október 19.

A BirdLife International hétfőn megjelent Vörös Listája szerint az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya, elsősorban az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt.