Szenzációs lelet: 4000 oldalnyi Hegel-előadásra bukkantak egy német könyvtárban
Szenzációs leletre bukkant a világ egyik legelismertebb Hegel-kutatója, Klaus Vieweg a München-Freisingi Főegyházmegye könyvtárában: mintegy négyezer oldalnyi jegyzetre Georg Wilhelm Friedrich Hegel előadásaiból. A német klasszikus filozófia egyik legnagyobb alakja 1816 és 1818 közötti előadásain főként esztétikával foglalkozott. Az is kiderült, ki jegyzetelt ilyen szorgalmasan: a kéziratot Friedrich Wilhelm Carové vetette papírra.
Vieweg szerint Hegel az előadásokban egyebek mellett Shakespeare műveit elemezte, a róluk készült jegyzetek pedig segíthetnek annak megértésében, hogy hogyan és milyen hatások alapján alakult ki a hegeli esztétika. Miután híresen nehezen értelmezhető szerzőről van szó, a kutató azt is reméli, hogy a mostani szövegek is oszlatnak majd az őt körülvevő homályon.
Ehhez persze nem ártana megismertetni őket a tudásra szomjazó kutatókkal, ezért Vieweg és Christian Illies, a Bambergi Egyetem filozófiaprofesszora szerkesztésében Carové jegyzeteit könyv formájában is megjelentetik majd. Erre még éveket kell várni: a szerkesztők szerint hosszabb projektről van szó, a tervek szerint pedig Carové jegyzetei mellett a téma szakértőinek tanulmányai, illetve gazdag jegyzetanyag egészíti majd ki a régi-új Hegel-könyvet.
4000 oldal négy dobozban
Azért is különösen fontos ez a lelet, mert Hegel legtöbb fennmaradt műve valójában nem is könyv, hanem az előadásain készült jegyzet, a tanítványai és követői később ezeket jelentették meg szerkesztett formában. Mivel elismert szerzőről volt szó, akinek a munkásságát alaposan feldolgozták már, Illies szerint egyre kisebb a valószínűsége, hogy új jegyzetek kerüljenek elő.
Ez a legnagyobb összefüggő jegyzetanyag, ami valaha előkerült Hegelről. Nem véletlen, hogy egyben találtak rá, hiszen Carové a jegyzeteket Karl Windischmann filozófusnak ajándékozta. Vieweg a közte és a Hegel közötti levelezés tanulmányozása után kezdte gyanítani, hogy az ő hagyatékában lehet a szöveg. Nem ő volt az első: a bonni Willi Ferdinand Becker már 1988-ban a Windischmann-hagyaték alaposabb kutatását javasolta – ő úgy gondolta, hogy Hegel és Bonn kapcsolatáról kerülhetnek majd elő kéziratos emlékek. A hagyatékot azóta se nézték át alaposan, Vieweg 2022-ben végül négy ládányi, eddig még nem kutatott kéziratot talált a hagyatékban.
Heidelbergből eddig nem került elő jegyzet
Az ekkori heidelbergi előadásokról még sosem került elő jegyzet, így a lelet azért is különösen jelentős, mert így a kutatók megvizsgálhatják, hogy miben változott a filozófus gondolkodása a heidelbergi és a berlini előadások közötti időszakban, ez utóbbiakról már több jegyzet maradt fenn. Az ismert volt, hogy Hegel Heidelbergben is tartott esztétikai előadásokat, így a terület kutatói régóta várt kincset vehetnek a kezükbe, ha megjelenik a könyv.
Az előadások Hegel egyik központi témáját, a szabadságot is érintik, emellett a Hamletre, illetve Goethe és Schiller munkáira is kitérnek. Illies szerint arról még korai feltételezésekbe bocsátkozni, hogy vajon jelentős új gondolatok is találhatók-e az előadásokban, erre még további kutatások deríthetnek majd fényt, de annyi biztos, hogy történelmi jelentőségű felfedezésről van szó.
Hegel eddig ismert esztétikai előadásait egy diákja, Heinrich Gustav Hotho állította össze könyv formájában a professzor és a hallgatók jegyzeteiből, ezek viszont már 1835-ben készültek, ráadásul kritikusai szerint a Hotho szerkesztésében megjelent könyv eltorzítja Hegel valódi mondanivalóját, és sokkal szigorúbb keretek közé szorítja a professzor művészetdefinícióját, mint amilyeneket valójában használt. Ezt nehéz rekonstruálni, mivel Hegel eredeti jegyzetei, amelyeket Hotho is használt, azóta elvesztek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: