A vízimadarak vándorlása fontos szerepet játszik az európai szárazföldi növények terjesztésében
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a velencei-tavi tőkés récék (vadkacsák) ürülékmintáinak vizsgálata alapján megállapították, hogy a vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, áll a szervezet szerdai közleményében.
A kacsák létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatása hozzájárul a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítéséhez. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography szakfolyóiratban jelent meg.
Régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogyan az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.
Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük.
A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományairól ismert, hogy vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában 5000-nél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz.
Forrás: ELKH Ökológiai Kutatóközpont
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Összetett intelligenciateszten mentek át szajkók a Cambridge-i Egyetem kísérletében
Volt olyan szajkó, amelyik 5 és fél percet is hajlandó volt várni a finomabb falatra, miközben az eggyel kevésbé preferált eledelhez azonnal hozzáférhetett volna. Ez az első kutatás, amely madaraknál is bizonyította az önuralom és az intelligencia kapcsolatát.
Minden madárban egy dinoszaurusz veszett el
A madártojásban olyan dolgok történnek, amilyeneket utoljára 66 millió éve láthattunk volna. A madarak medencecsontja korai embrió korukban sokáig dinoszaurusz őseikére hasonlít, és csak később nyeri el a mai szárnyasokra jellemző formáját.
Negyedszer is hazatért Dél-Afrikából Magyarországra Eleven, a jeladós szalakóta
A négy éve felhelyezett jeladójának köszönhetően Eleven folyamatosan értékes adatokkal látja el a faj védelmével és vonulásával foglalkozó nemzetközi szalakótaprojekt kutatóit.