Bemutatták a sci-fibe illő B–21-et, a lopakodó repülők új generációját

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az Egyesült Államok bemutatta új generációs lopakodó bombázóját, a B-21-et, amitől azt reméli, hogy segít majd megőrizni az ország katonai fölényét a következő évtizedekben. A magyar idő szerint szombat éjszaka felfedett futurisztikus repülőgép jövőre emelkedhet először a magasba, és a légierő az évtized közepén kezdheti majd használni.

A fejlesztői által a valaha épített legfejlettebb lopakodó repülőnek nevezett B–21 elsődleges feladata, hogy behatoljon az ellenséges légtérbe, és ott képes legyen hagyományos vagy nukleáris fegyvereket bevetni. Emellett fejlett felderítési (intelligence, surveillance and reconnaissance, ISR) és kommunikációs képességekkel is rendelkezik.

A B-21 lopakodó bombázóFotó: U.S. Air Force (USAF)

Becslések szerint a teljes program költsége elérte a 240 milliárd dollárt (93,4 billió forint), míg egyetlen gép megépítése 692 millió dollárba (269,3 milliárd forint) kerül. A most bemutatott B–21 mellett jelenleg öt másik gép van különböző építési fázisban. A Pentagon legalább 100 darabot szeretne rendelni a nagy hatótávolságú lopakodóból, amire a hidegháború elején kifejlesztett, első repülését 70 éve végrehajtó B-52-n kívül minden más amerikai bombázót lecserélnek majd. A program a sajtóval megosztott információk szerint tartja a kijelölt költséghatárokat és fejlesztési ütemtervet.

A Time exkluzív riportja további részleteket árult el a speciális hozzáférésű program (Special Access Program) titkosítási kategóriába tartozó projektről. A riport szerint bár a B-21 program eddig valóban tartja a határidőket, a neheze csak most jön, hogy elindul a gyártási és tesztelési folyamat. Ennek része egy általában időigényes és komplikált folyamat, ami azt bizonyítja, hogy a gép alkalmas nukleáris fegyverek biztonságos hordozására és alkalmazására.

A ceremóniát 34 évvel az ikonikus, csupaszárny B–2 Spirit első nyilvános szereplése után tartották. A szintén a Northrop Grumman által gyártott, némileg kisebb B–21-et titokzatos hangulatot keltő fényeffektek közepette ugyanazon a helyen leplezték le, ahol a B–2-t: az amerikai légierő Palmdale-ben található Plant 42 repülőgépgyártó üzemében. A több ezer meghívott vendég, a sajtó munkatársai és az élő közvetítést nézők csak a mindvégig hangárban maradó repülőgép elejét láthatták, és a gépről semmilyen más szögből készült felvétel nem jelent meg.

A B-21-et dramatikus hatást keltő fények közepette leplezték le a kaliforniai Plant 42-ben található hangárbanFotó: FREDERIC J. BROWN/AFP

Eddig egyetlen más ország sem mutatott be lopakodó stratégiai bombázót, de amerikai információk szerint Kína nagy erőkkel dolgozik egy H–20 kódjelű, nagy hatótávú, csupaszárny repülőgépen, ami még ebben az évtizedben szolgálatba állhat. Hasonló fejlesztések zajlanak Oroszországban is: a hosszú évek óta tervezett PAK DA első repülésére a mostani tervek szerint a 2020-as évek közepén kerülhet sor.

Az ígéretek szerint a legfejlettebb légvédelmet is kijászhatja

Az amerikai F–22-es és F–35-ös lopakodó vadászgépekhez képest méretük és csupaszárny kialakításuk miatt a különböző hullámhosszú radarok ellen minden irányból optimalizált (broadband stealth) lopakodó bombázókat a radarok nehezen, korlátozott távolságból képesek csak észlelni. Ebben segíti a gébeket a hajtómű beömlőnyílásának speciális kialakítása, a kis méretű ablakok, az építés során alkalmazott kompozit anyagok és a szigorúan őrzött titoknak minősülő radarelnyelő bevonatok. A gépek különböző megoldásokkal hőkibocsátásukat is minimalizálják, hogy az infravörös szenzorok kisebb valószínűséggel vehessék őket észre. 

Az eseményen Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy a B–21 „az Egyesült Államok leleményességben és innovációs képességekben meglévő tartós előnyeinek bizonyítéka, és jelzi a hadügyminisztérium elkötelezettségét olyan fejlett képességek létrehozására, amik képesek elrettenteni az agressziót most és a jövőben is.”

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a B-21 Raider bemutatójánFotó: FREDERIC J. BROWN/AFP

Austin szerint a B-21-ben visszaköszön a lopakodó technológia 50 évnyi fejlődése, ami miatt a legfejlettebb légvédelmi rendszereknek is nehéz dolguk lesz megtalálni a gépet. Ebbe beletartozik az is, hogy könnyebb lesz karbantartani, ami fontos előny lehet az ilyen szempontból híresen problémás, speciális, hőmérsékletszabályzott hangárokat igénylő B-2-höz képest.

A B–2 és B–21 mellett a James Webb űrteleszkóp megépítéséért is felelős Northrop Grumman vezérigazgatója, Kathy Warden szerint az új digitális technológiáknak hála a repülőgép egy új tervezési-fejlesztési folyamatot és haditechnikai beszerzési modellt jelenít meg. Ennek elsődleges célja elkerülni az olyan korábbi projektek, mint a Lockheed Martin-féle F–35 vadászgépprogram sorsát, ami a fejlesztési költségek elszabadulásával és sorozatos csúszásokkal járt. Warden elmondta, hogy a világ sosem látott még a B–21-hez hasonló technológiát: a moduláris kialakítás alkalmassá teszi a gépet arra, hogy hogy gyorsan új eszközökkel, új képességekel ruházzák fel, hogy lépést tudjon tartani a különböző típusú fenyegetésekkel.

A War Zone amerikai katonai blog a bombázó erősen világos szürke színére is felhívta a figyelmet: a szín szerintük arra utalhat, hogy vége a kizárólag éjszaka leple alatt folytatott küldetéseknek, és a B–21-gyel már nappali repüléseket is terveznek az ellenséges légterek környékén. A szerzők szerint a B-21 lopakodó technológiájának legszenzitívebb részét, a hajtóművek kiömlőnyílásait egyelőre teljes homály fedi. A fejlesztők reményei szerint a repülőgép a következő 30-50 évben is megőrizheti elsőbbségét más lopakodókkal szemben. 

A nagy hatótáv a Csendes-óceáni térségben jöhet jól

A védelmi miniszter elmondta, hogy a B–21 hatótávolsága páratlan, emiatt nem kell a célpontjához közeli régióban állomásoznia, vagy szakértők által sérülékenynek tartott logisztikai támogatásra támaszkodnia célpontjai eléréséhez. Ennek különösen a csendes-óceáni térségben van jelentősége, például egy Kínával kialakuló potenciális konfliktus esetén. A B–21 hatótávját tovább növelhetik majd az olyan robotrepülőgépek, mint a lopakodó technológiájú, szárazföldi célpontok elleni JASSM, a hajók ellen bevethető LRASM, valamint a jelenleg fejlesztés alatt álló, nukleáris töltettel szerelt LRSO.

A Pentagon múlt heti jelentése szerint Kína támasztja a „legjelentősebb és rendszerszintű kihívást az amerikai nemzetbiztonság és a szabad nemzetközi rendszer ellen.” Ennek a kihívásnak egy kulcseleme a de facto független Tajvan, amit a Kínai Népköztársaság saját területének tekint és katonai erővel is kész megszerezni. Joe Biden amerikai elnök többször ígéretet tett a csúcstechnológiás chipeket előállító demokratikus szigetország megvédésére.

A bombázó B-21 Raider elnevezése a második világháború alatti Doolittle-rajtaütés előtt tiszteleg, amikor 16 amerikai bombázó a Pearl Harbor elleni japán támadás után néhány hónappal repülőgéphordozókról szállt fel Tokió és más célpontok bombázására anélkül, hogy visszatéréshez elég üzemanyaguk lett volna. Az Austin által vakmerőnek nevezett küldetés amerikai pilóták generációit inspirálta.

A védelmi miniszter szerint a gép az Egyesült Államok elrettentő stratégiájának és az ezt bármikor és bárhol alátámasztó katonai képességek szimbóluma. A prezentálása és az elhangzott beszédek alapján már maga a bemutató is ennek részét képezhette.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: