Nem spagettiszörny, hanem fényes szupernóva-maradvány látható a Hubble űrtávcső friss felvételén
Egy szupernóva, vagyis egy végső robbanásán átesett csillag tűzijátékként izzó maradványairól készített felvételt a Hubble űrtávcső. A Tejútrendszer egyik szatellitgalaxisában, a Nagy Magellán-felhőben található csillagtörmelék az (LMC) N49 névre hallgat, és a Földtől mintegy 160 ezer fényévre, az Aranyhal (Dorado) csillagképben helyezkedik el.
A robbanás több ezer évvel ezelőtt válhatott a Földről is láthatóvá, és maradványaiból épülhet fel a galaxis következő csillaggenerációja. A törmelékfelhő 75 fényévnyire terjed ki, és a kutatók szerint egy gyorsan forgó neutroncsillagot (vagy pulzárt) rejt, amely akkor keletkezett, amikor a felrobbanó csillag magja összeomlott saját gravitációjának óriási, befelé irányuló nyomása alatt.
Bár ennek a neutroncsillagnak a területe ugyan mindössze egy földi városéhoz hasonlítható, tömege legalább akkor, mint a Napé – a kutatók szerint olyan sűrű, hogy a csillag belsejében lévő anyagból egyetlen teáskanálnyi 3,6 milliárd tonnát nyomna. A pulzár nyolc másodpercenként forog egyet, és mágneses mezője körülbelül 4 milliárdszor erősebb, mint a Föld magnetoszférája.
A felvétel egy olyan vizsgálat közben készült, amely során a Hubble azt tanulmányozza, hogy a szupernóva-maradványok hogyan lépnek kölcsönhatásba a csillagközi közeggel, vagyis a csillagok közötti vékony porréteggel.
A Hubble korábban már megörökítette az N49-et. A szupernóva-maradvány a 2003-ban közzétett felvételen leginkább egy szikrázó füstfelhőre emlékeztet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: