A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
Az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is tagja annak a nemzetközi csapatnak, amelynek először sikerült megfigyelnie a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisát.
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
Egyre biztosabb, hogy tényleg kiszúrtak egy exoholdat tavaly a Kepler és a Hubble űrtávcsövek felvételein. A minden kétséget kizáró bizonyítás még várat magára, de a Science már közölte a tanulmányt.
A Hubble a távoli galaxisok 11 milliárd évvel ezelőtti, tehát az ősrobbanás után 3 milliárd évvel látható állapotát is rögzítette.
Az MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapat élén a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak az ősrobbanás utáni első galaxisokból fennmaradt „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.
Több olyan földszerű bolygó is keringhet a TRAPPIST-1 rendszerében, amelyek felszínén jelentős mennyiségű víz található. A vörös törpe héttagú bolygórendszere tízszer olyan messze van, mint az Alpha Centauri hármas csillagrendszere a lakhatónak gondolt Proxima b-vel.