Harminc éves a Hubble, a NASA varázslatos fényképekkel ünnepli a teleszkópot
Az űrtávcső 1990 áprilisában indult útnak, és bár az évforduló alkalmából tervezett rendezvények elmaradnak, a NASA azért egy szülinapi játékkal előrukkolt.
hubble
De miért nem viszik a csillagászok egyszerűen az űrbe a távcsöveiket?
A kutatók egyre inkább kongatják a vészharangot, hogy a tervezett nagy műholdflották, mint a Starlink, tönkreteszik az éjszakai égboltot. A kérdést azonban nem lehet azzal elintézni, hogy használjunk űrtávcsöveket, a probléma ugyanis összetettebb.
39 eddig láthatatlan, az univerzum kezdetén született galaxist fedeztek fel japán csillagászok
A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
Az MTA kutatója is részt vett az ütköző galaxishalmazok első észlelésében
Az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is tagja annak a nemzetközi csapatnak, amelynek először sikerült megfigyelnie a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisát.
Még annál is gyorsabban tágul az univerzum, mint azt eddig gondoltuk
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
Tényleg exoholdat fedezhetett fel tavaly egy amerikai csillagászpáros
Egyre biztosabb, hogy tényleg kiszúrtak egy exoholdat tavaly a Kepler és a Hubble űrtávcsövek felvételein. A minden kétséget kizáró bizonyítás még várat magára, de a Science már közölte a tanulmányt.
Így fejlődik az univerzum: 15 000 galaxist sűrített egy óriásfotóra a NASA űrteleszkópja
A Hubble a távoli galaxisok 11 milliárd évvel ezelőtti, tehát az ősrobbanás után 3 milliárd évvel látható állapotát is rögzítette.
Magyar kutatók kiderítették, hogyan működik a kozmikus születésszabályozás
Az MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapat élén a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak az ősrobbanás utáni első galaxisokból fennmaradt „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.
Hogyan változott az univerzum az ősrobbanástól napjainkig?
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.
Vízzel teli, lakhatónak tűnő bolygók keringenek egy vörös törpe körül, tőlünk 40 fényévnyire
Több olyan földszerű bolygó is keringhet a TRAPPIST-1 rendszerében, amelyek felszínén jelentős mennyiségű víz található. A vörös törpe héttagú bolygórendszere tízszer olyan messze van, mint az Alpha Centauri hármas csillagrendszere a lakhatónak gondolt Proxima b-vel.