Kőkorszaki baltaköszörűt találtak Skóciában

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A neolitikum egyik legfontosabb eszköze a kőbalta volt, de egy balta nem sokat ér él nélkül – ezt persze már akkor is tudták, ezért zarándokoltak el a skót baltatulajdonosok a mai Bafron közelébe, egy speciális homokkő sziklához, ahol karban tarthatták az eszközeiket. A sziklát a munkában résztvevő régészek és önkéntesek idén nyáron tárták fel az azt fedő vastag tőzegréteg alól. 

A homokkövön 33 U-alakú bemélyedés (polissoir) található, ezzel ez számít a leggazdagabb hasonló lelőhelynek az országban. Ez magában még nem túl nagy kunszt, hiszen a régészek eddig csak egy hasonló helyszínre bukkantak Skóciában, annak ellenére, hogy még a balfroni lelőhely közeléből is több kőből készült baltafej került elő. A neolitikum mesteremberei ezeken a köveken élezték és polírozták az eszközeiket, a helyszín további vizsgálata után a kutatók valószínűleg többet is megtudhatnak majd a korabeli eszközhasználatról és -készítésről.

A bemélyedésekben baltákat éleztekFotó: Murray Cook

Az ősi fenőkövet valószínűleg 4500 évvel ezelőtt használhatták utoljára. Murray Cook régész és a feltárás munkálataiban részt vevő Nick Paris, a skót Rock Art Project önkéntese szerint különösen jelentős helyszínről van szó, amelyért akár hosszabb útra is vállalkoztak az élezni vágyók. Az útnak kettős célja lehetett: a balták amellett, hogy fontos használati eszközök voltak, ceremoniális jelentőséggel is rendelkeztek, így kétszeresen is fontos kérdésnek számított, hogy milyen minőségben készülnek el.

Szerszám, szimbólum, eszköz

A balták kettős funkciója egyáltalán nem skót sajátosság: a leletek alapján ezek az eszközök egész Európában rituális jelentőséggel bírhattak. Erre utal az is, hogy több előkerült baltafejen sem látszanak használat nyomai, egyes darabok pedig egész egyszerűen túl kicsik ahhoz, hogy szerszámok lehessenek, de ezeket is pontosan ugyanazzal a technikával állították elő, mint a favágáshoz készült darabokat. 

Cook szerint egyedülálló leletről van szó: bár világszerte több polissoir is ismert, a régész szerint ehhez hasonló fenési nyomokat sehol máshol nem látni a Földön. Cook lenyűgözőnek nevezte, hogy itt készülhettek azok a kőbalták, amelyekkel a neolitikum embere megtisztította Skóciát az erdőktől és teret hódított a mezőknek – és a földművelés felemelkedésének.

A balták státuszszimbólumnak is számítottak, az ehhez hasonló fenőköveken tökéletesített és gyönyörűsített szerszámok pedig messze földön kelendőek voltak. Az Alpokból származó kövek több száz kilométerre is eljuthattak, vallási és kulturális jelentőségük mellett pedig a cserekereskedelem fontos szereplői is lehettek. A baltákat pedig, ha nem feltétlenül a használója élezte meg őket Bafron közelében, éppen a mostanihoz hasonló lelőhelyeken tökéletesíthették, hogy azután szentélyekben, az uralkodó elit tagjainál vagy a favágók kezében kössenek ki végül. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: