A bolygó harmadának megóvásáról döntöttek az ENSZ biodiverzitás-konferenciáján

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

„A természet a mi közös hajónk, együtt kell gondoskodnunk róla, hogy a vízen maradjon” – mondta Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa vasárnap, az ENSZ biodiverzitás-ügyi konferenciájának utolsó előtti napján Montrealban. Nem csak ő ragadtatta magát nagy szavakra: a konferencia több résztvevője is nagy beszéddel készült a zárónapra. 

Az egyezményt végül hétfő reggelre sikerült tető alá hozni, egyedül a Kongói Demokratikus Köztársaságnak voltak fenntartásai vele kapcsolatban, de mostanra lezárult az egyeztetés, amelynek a végén a konferencián résztvevő 200 tagország mindegyike vállalta, hogy közös erővel a bolygó területének 30 százalékát teszik védett területté. Az aláíró felek azt is vállalták, hogy a sérült ökoszisztémák 30 százalékát is helyreállítják majd a hozzájuk tartozó területeken.

A biodiverzitás megőrzését és visszaállítását célzó programban kiemelt figyelmet kapnak majd az esőerdők és az ártéri ökoszisztémák, valamint külön figyelmet fordítanak majd az itt élő őslakosok jogaira is. A legtöbb nézeteltérést természetesen a biodiverzitási program finanszírozása okozta, a felek azt is vállalták, hogy a szegényebb országok külön támogatást kapnak majd. A felek négy fő pontban egyeztek meg:

  • Az ökoszisztémák fenntartásában, megőrzésében és helyreállításában, az ott élő állatfajok pusztulásának megakadályozásában és a genetikai diverzitás megőrzésében;
  • A biodiverzitás „fenntartható használatában”, abban, hogy az adott terület erőforrásai, az élelemhez és a tiszta ivóvízhez szükséges feltételek biztosításában;
  • A természeti erőforrások, például a természetes hatóanyagú gyógyszerek igazságos elosztásában, az őslakosok jogainak védelmében;
  • A biodiverzitás finanszírozásában, abban, hogy a kitűzött célokhoz szükséges támogatások eljussanak oda, ahol szükség van rájuk.

Az utolsó esély

A mostani konferenciát a biodiverzitás-szakértők „utolsó esélyként” is emlegették, és bár kompromisszumos megoldás született, Sinkevičius szerint így is történelmi jelentőségű megállapodásról van szó. A Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Egyezmény célja, hogy az évtized végére megállítsák a biodiverzitás csökkenését, 2050-re pedig a természeti erőforrások fenntartható kezelésével pedig fenntartható világgazdaságot hozzanak létre. 

Jelenleg a bolygó szárazföldi területeinek 17, az óceánjainak pedig csak 10 százaléka élvez védettséget, a 30 százalékos vállalás ehhez mérten valóban ambiciózusnak tűnik. A tárgyalásokat lezáró dokumentumokat aláírták, igaz, ez még csak ígéret, nem a valóság: Georgina Chandler, a Royal Society for the Protection of Birds nemzetközi ügyekért felelős tanácsadója szerint most már csak az van hátra, hogy a kormányok, a gazdasági szereplők és a közösségek is kivegyék a részüket a munkából. Ehhez persze pénz kell: az ENSZ klímakonferenciáján korábban felmerült egy önálló biodiverzitási alap létrehozása is, ezt azonban a tagországok végül leszavazták.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: