Célegyenesbe ért az ENSZ műanyagszennyezés elleni nemzetközi egyezményének tárgyalássorozata, ahol a műanyaggyártás jelentős visszaszorítását forszírozó feleknek az olajiparral kell megküzdeniük azért, hogy 90 százalékkal kevesebb műanyaghulladék kerülhessen a környezetbe.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Két hét egyeztetés után csaknem 200 ország írta alá azt a történelminek nevezett megállapodást, amelyben a tagországok a bolygó területének 30 százalékának védelméről döntöttek. Jelenleg csupán a Föld szárazföldjeinek 17, a tengereinek pedig 10 százaléka számít védettnek.
Az ENSZ környezetvédelmi programjának Nairobiban tartott csúcstalálkozóján döntés született arról, hogy a 173 aláíró ország még 2022-ben véglegesíti a műanyagszennyezés megállításáról szóló multilaterális szerződést.