2018-ban ki kellett bővíteni a temetőt Krasznojarszkban, Szibériában, a városvezetés pedig úgy döntött, hogy ehhez el kell dózerolni egy dombot a meglévő temető mellől. A munkások neki is láttak, ekkor derült ki, hogy nem egy természetes tereptárgyról van szó, hanem egy kurgánról. A munkálatokat leállították, de addigra már megtörtént a baj: a sírok egy része megsérült, a terület régészeti feltárása pedig csak 2021-ben kezdődhetett meg.

A régészek szerint a helyiek korábban még kurgánként tartották számon a dombot, de ez később feledésbe mehetett. Krasznojarszk környékén egyébként sem számítanak ritkaságnak a kurgánok, a város közelében mintegy 150 hasonló építményt tartanak nyilván, igaz, a legtöbbjüket a mostani dombhoz hasonlóan elbontották. A mostani feltáráshoz hasonlóra 65 éve nem volt példa a városban.

A sírhalom körülbelül 30 méter átmérőjű volt, az alatta létrehozott dobozsírba több tucatnyi, az első feltevések szerint mintegy 50 ember baradványait temették. A halottakat nem engedték át üres kézzel a túlvilágra, miniatűr, csatabárdot és kardot ábrázoló tárgyakat, késeket, tükröket, varrótűket és több csöbörnyi élelmiszert is eltemettek velük.

Késői tagárok

A régészek szerint az itt élő szkíták a tagár kultúrához tartozhattak. A kurgánt Krisztus előtt 400 és 100 között emelhették, de a központi sírkamra lezárása után is temetkezési helynek használták, a domb körül több későbbi sírt is találtak. A leletek többsége, köztük egy jellegzetes szkíta szarvasalak a központi kamrából került elő, a különálló sírokba kevesebb jutott belőlük.

Dmitrij Vinogradov, a feltárás vezetője szerint a pontosabb kormeghatározás után az is kiderülhet, hogy az itt élő szkítákat már nem a tagár kultúrához, hanem egy azt követőhöz lehet majd sorolni, sőt, az is lehet, hogy a kurgán építői nem illeszkednek egyik önállóként számon tartott kultúrához sem.

A tagárok eredetileg egyenként temették el a halottaikat, ezt csak a kultúra későbbi szakaszán váltotta fel az akár több generációnak is szóló dobozsírok alkalmazása, mint ahogy a krasznojarszki esetben is látható. Amikor már nem volt több hely a sírban, a kamrát betemették, a sírt pedig felgyújtották. Erre utalnak az elhordott mesterséges dombban található megégett részek is.

Azért is valószínű, hogy a sír a tagár kultúra vége felé épülhetett, mert míg a korai időszakban bronz használati tárgyakat mellékeltek a sírokhoz, a későbbiekben áttértek a miniatürizált változatra: a központi sírkamrában is ilyen szimbolikus bronztárgyakat találtak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Görög istenek fejeire bukkantak az ókori Aizanoi város mai területén

Kun Zsuzsi majom 2022. december 28.

A Kütahya Dumlupınar Egyetem régészei a mai Çavdarhisar területén végeznek ásatásokat, itt találták meg többek között Erósz, Dionüszosz és Héraklész fejét is.

Falloszát markoló és bikát hergelő férfit ábrázolnak a legrégebbi, 11 ezer éves vésett jelenetrajzok

Kun Zsuzsi tudomány 2022. december 9.

A törökországi Sayburçban a modern falu alatt találták meg az ősi leleteket, amiket egy hajdani közösségi helyiség padjába vésett az alkotó.

Két viking kard is előkerült egy svéd sírból

Dippold Ádám tudomány 2022. október 26.

A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.