Csodálatos szkíta sírokat találtak Krasznojarszkban
2018-ban ki kellett bővíteni a temetőt Krasznojarszkban, Szibériában, a városvezetés pedig úgy döntött, hogy ehhez el kell dózerolni egy dombot a meglévő temető mellől. A munkások neki is láttak, ekkor derült ki, hogy nem egy természetes tereptárgyról van szó, hanem egy kurgánról. A munkálatokat leállították, de addigra már megtörtént a baj: a sírok egy része megsérült, a terület régészeti feltárása pedig csak 2021-ben kezdődhetett meg.
A régészek szerint a helyiek korábban még kurgánként tartották számon a dombot, de ez később feledésbe mehetett. Krasznojarszk környékén egyébként sem számítanak ritkaságnak a kurgánok, a város közelében mintegy 150 hasonló építményt tartanak nyilván, igaz, a legtöbbjüket a mostani dombhoz hasonlóan elbontották. A mostani feltáráshoz hasonlóra 65 éve nem volt példa a városban.
A sírhalom körülbelül 30 méter átmérőjű volt, az alatta létrehozott dobozsírba több tucatnyi, az első feltevések szerint mintegy 50 ember baradványait temették. A halottakat nem engedték át üres kézzel a túlvilágra, miniatűr, csatabárdot és kardot ábrázoló tárgyakat, késeket, tükröket, varrótűket és több csöbörnyi élelmiszert is eltemettek velük.
Késői tagárok
A régészek szerint az itt élő szkíták a tagár kultúrához tartozhattak. A kurgánt Krisztus előtt 400 és 100 között emelhették, de a központi sírkamra lezárása után is temetkezési helynek használták, a domb körül több későbbi sírt is találtak. A leletek többsége, köztük egy jellegzetes szkíta szarvasalak a központi kamrából került elő, a különálló sírokba kevesebb jutott belőlük.
Dmitrij Vinogradov, a feltárás vezetője szerint a pontosabb kormeghatározás után az is kiderülhet, hogy az itt élő szkítákat már nem a tagár kultúrához, hanem egy azt követőhöz lehet majd sorolni, sőt, az is lehet, hogy a kurgán építői nem illeszkednek egyik önállóként számon tartott kultúrához sem.
A tagárok eredetileg egyenként temették el a halottaikat, ezt csak a kultúra későbbi szakaszán váltotta fel az akár több generációnak is szóló dobozsírok alkalmazása, mint ahogy a krasznojarszki esetben is látható. Amikor már nem volt több hely a sírban, a kamrát betemették, a sírt pedig felgyújtották. Erre utalnak az elhordott mesterséges dombban található megégett részek is.
Azért is valószínű, hogy a sír a tagár kultúra vége felé épülhetett, mert míg a korai időszakban bronz használati tárgyakat mellékeltek a sírokhoz, a későbbiekben áttértek a miniatürizált változatra: a központi sírkamrában is ilyen szimbolikus bronztárgyakat találtak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: