Állítólag ma van az év legszomorúbb napja, de a Blue Monday nem tudomány, csak üzlet
A Blue Monday tökéletes példa arra, hogyan lehet tudományos megállapításokat úgy rendezgetni egymás mellé, hogy végül olyasmit kapjunk, aminek nem sok köze van a valódi tudományhoz. Cliff Arnall pszichológus, egy a Cardiffi Egyetemhez kötődő oktatási központ munkatársa 2005-ben publikálta azóta ismertté vált képletét, amellyel meghatározta, hogy melyik az év legnyomasztóbb napja. A Sky Travel utazási iroda által reklámcélokra használt képlet azonban hamar ledobta magáról a tudományosság álcáját, és bár a Blue Monday elnevezés és fogalom továbbra is ismert maradt, tudományos bizonyítékok hiányában teljesen alaptalannak, sőt egyes szerzők károsnak tartják, hogy minden évben január harmadik hétfőjét, idén január 16-át az év legdepresszívebb napjának kiáltják ki.
Egy képlet mind felett
Arnall számításai során a januári kellemetlen és többnyire hideg időjárás, az ünnepek alatt felhalmozott tartozások, a várható bevételek, a karácsony óta eltelt idő, valamint a motiváció és a tettvágy tényezői alapján alkotta meg a képletet , amivel először 2005-ben számolta ki, hogy mikor van az év legdepressziósabb napja. Ez a nap pedig – legalábbis a dátumot először megjelentető és felhasználó Sky Travel szerint – tökéletes időpont a rossz kedvet feledtető utazás lefoglalására és megtervezésére.
A pszichológus később egy másik képletet is használt, immár a depressziót elűzni hivatott utazások értékelésére. Ebben a kulturális programokkal, pihenéssel és alvással töltött idő szorzatát kell elosztani az utazás és a késések időtartamának összegével, illetve a stresszre fordított idővel, és ehhez hozzá kell adni a csomagolással és a készülődéssel töltött idő szorzatát. Ha 400-nál többet kapunk, akkor összességében jó utazási élményben volt részünk.
Bár Arnall különböző formulákkal ügyeskedett, az mindegyikről elmondható, hogy teljesen értelmezhetetlen eredményt kapott, amire a Guardian már 2006-ban is éles kritikával reagált. Legalábbis tudományosan értelmezhetetlen az, hogy a megadott mutatók nem rendelkeznek standard mértékegységekkel (valamilyen időmértékegységre lenne szükség, de nincs megállapodás arról, hogy mit kell órában, napban vagy percben megadni, továbbá a műveletek miatt a hatványok sem adnak korrekt végeredményt), ahogy az egyébként bármilyen számítási formula esetén minimálisan elvárható lenne.
A pszichológus úgy kalkulált, január harmadik hétfője azért olyan bánatos, mert ilyenkor már pont elég messze van a karácsony, beletörődtünk, hogy idén is elbuktunk az újévi fogadalmainkkal, ha esetleg a diéta még kitart, akkor szenvedünk a cukormegvonástól, viszont a nyári pihenés is távol van.
A Sky Travel ez utóbbiban látott óriási üzleti lehetőséget. A pszichológus megszólaltatásával tették közzé felhívásukat, amelyben arra buzdították az embereket, hogy már januárban foglalják le a nyaralásaikat. Ezt már nemcsak a kedvezőbb árakkal tudták indokolni, hanem azzal is, hogy a kétes eredményű, ugyanakkor közérthetően megfogalmazott kalkuláció szerint épp az év legszomorúbb időszakában vagyunk, amin viszont könnyedén átbillentheti az ember, ha a jövőt kezdi tervezgetni. Fényt jelenthet az alagút végén az út lefoglalása, ami egy csapásra megoldja a január miatt érzett egykedvűséget.
Az igazi depresszió nem egy napig tart
Az elmélet kritikusai egyrészt azt kifogásolják, hogy az Arnall által felállított elmélet úgy kezeli a depressziót, mintha azt a jövő tervezése önmagában képes lenne megoldani. Másrészt arra is felhívják a figyelmet, hogy a depresszió igazából nem egy napig tart. Fontos különbség van a klinikai depresszió és a depresszív hangulat között, a Blue Monday mítosza viszont alaposan elmaszatolja a határokat köztük.
Míg a major depresszió pszichiátriai kórkép, ugyanolyan diagnosztikus kritériumokkal, mint más betegségek, a depresszív hangulat átmeneti, és nem jelent tartós veszélyt a személy egzisztenciájára (a major depresszió gyakori oka a munkából való kiesésnek, amit főleg az indokol, hogy az epizódok hossza nem pár nap, hanem minimum két hét).
A motiváció elvesztésével, étvágytalansággal, alvászavarral, lehangoltsággal, fáradtsággal, további fizikai tünetekkel kísért depresszió kezelésére a szakemberek a kombinált terápiát tartják a legeredményesebbnek. Ez gyógyszeres kezelést (antidepresszívumok, hangulatstabilizáló hatóanyagok használatát) és pszichoterápiát foglal magában a tünetek súlyosságától és a kliens állapotától függően. Azért sem hiteles azt állítani, hogy az év 365 napja közül pont január harmadik hétfője lenne a legdepressziósabb, mert a depresszióval küzdő személyek között nagy számban vannak, akiknek egy életesemény idézi elő az állapotromlását, súlyos krónikus esetben pedig akár évekig küzdhetnek a tünetekkel.
A hétfőben és a télben azért van valami
Arnall elmélete azért tudott villámgyorsan elterjedni és némi hitelt is szerezni, mert csupa olyan általános megállapítást vesz alapul, amelyek bizonyíthatók. Az egyik ilyen például, hogy januárban az északi féltekén élőknek viszonylag kevés napsütéses órával kell beérniük a nyárhoz képest, és persze hideg is van. Télen emellett eleve gyakoribb a szezonális affektív zavar (SAD), a depressziós tünetegyüttes megjelenésének egy fajtája, ami kimondottan az év egy időszakához kötődik: az őszi és a téli hónapokban gyakoribb, hogy jelentkezik az arra hajlamosaknál, viszont náluk sem csak pár napig tart, és a fent említett terápiás módszerekkel eredményesen kezelhető.
A hétfő egyébként önmagában is nyomasztó. Egyrészt a hétkezdés megviseli azokat, akik szoronganak a munkahelyük miatt (erről szól az úgynevezett „vasárnapi depresszió” is), másrészt a hangulati problémákkal, depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek általában is nehezebb a hét első napja – egy 2018-as koreai kutatásban kimutatták, hogy hétfőn 9-10 százalékkal nagyobb az öngyilkosságok aránya, mint a hét bármely másik napján.
A hétfő ráadásul nemcsak a kedvünknek árt, hanem olykor a pénzügyi döntéseknek is: a Blue Monday a tőzsdén is ismert jelenség. A befektetések száma hétfőnként általában alacsonyabb, és ezen a napon a kockázatkerülés is jellemzőbb, állapította meg egy kutatás 1993-ban.
Tény tehát, hogy a téli hideg és sötétség rosszat tesz a hangulatnak, de ez nem lenne elég ahhoz, hogy egy napra az egész világot depressziósnak tituláljuk.
Ha van legszomorúbb, akkor van legboldogabb is
Arnall nem szentelte teljes munkásságát a legszomorúbb nap megtalálásának: megállapította azt is, hogy az év legboldogabb napja általában a nyári napfordulóhoz közel esik, június 21. és 24. közé. Hasonlóan a karácsony utáni szomorúsághoz, a nyári feldobottságot is az időjárás immár kedvező változásaival, a jobb pénzügyi helyzettel, a kisebb eladósodottsággal és a napos órák számának emelkedésével magyarázta.
Csakhogy a nyár nem mindenkinek felhőtlen, főképp azoknak nem, akik hangulatzavarokkal vagy generalizált szorongással élnek. Az évszakváltás számukra ugyanúgy nehézséget jelenthet, mint amikor megérkezik a hidegebb idő, és vannak olyanok is, akiknek a triggert nem a téli sötétség jelenti, hanem a nyári meleg. Ugyanez vonatkozik a ciklikus hangulatzavarral élőkre, a ciklotímiásokra és a disztímiásokra is. Iskoláskorú gyerekeknek pedig azért is jelenthet stresszforrást a nyári szünet, mert felbomlik a már megszokott mindennapi rutin, ami szorongást okoz.
A valódi problémát nem egy-egy depressziós nap jelenti
Arnall 2018-ban egy interjúban kért bocsánatot, amiért elméletének megalkotásával még depresszívebbé tette az amúgy sem könnyű időszakot. Ez részben annak volt köszönhető, hogy sokan azzal támadták, hogy azt sugallja: a depresszió csak egy nap, a valóban kritikus állapotban lévők problémáira pedig emiatt nem jut elég figyelem.
Az igazi problémát a major depresszió, illetve annak rendszeres visszatérése jelenti – ez nemcsak az egyén és közvetlen környezete számára rettentő megterhelő, hanem a teljes társadalomnak is. A depressziónak ugyanis jól mérhető költségei vannak, amik a ráfordításokból és a kiesett bevételekből tevődnek össze. 2022 májusában dolgoztak fel egy kiterjedt kutatást, amely a Depresszió-mutatószámrendszer alapján vizsgálta meg, hogyan áll Magyarország a klinikai depresszió kezelését illetően. A tavaly május végén lezárt tanulmányból kiderül, hogy a 2018-as adatok alapján évente mintegy 4,53 milliárd euróra tehető a mentális egészség közvetett és közvetlen összköltsége. A major depresszióra évente csaknem 360 milliárd forintot költ a magyar állam (2021-es adat), de ebből mindössze 26 milliárd forint a direkt ráfordítás, vagyis több mint 330 milliárd forintot tesz ki a depresszió közvetett költsége, a munkából való kiesés miatt meg nem termelt értékek mennyisége.
Ráadásul a probléma kimondottan széles körű: a 15 évesnél idősebb lakosság 7 százaléka érintett az országban, 100 ezer lakosonként pedig mindössze 11,9 pszichiáter tud segítséget nyújtani nekik. A 2021-es adatok jól tükrözik, hogy milyen hiányos Magyarországon a pszichiátriai és a gyermekpszichiátrai ellátás.
A Depresszió-mutatószámrendszer viszont nem csak tény- és számadatokat közöl a depresszióban érintett személyeket illetően. A kutatás értékelése arra is vonatkozik, hogy milyen lépéseket tesz az adott ország a mentális egészség fejlesztése érdekében, hogyan járul hozzá a klinikai hangulatzavarok kezeléséhez, és mennyit fordít prevencióra. A dokumentum megállapítja például, hogy hiába kínál az államilag támogatott egészségügy terápiát (gyógyszeres konzultációkat pszichiáterrel, illetve pszichoterápiát pszichológussal), az a szakemberhiány miatt csak korlátozottan érhető el. A magánellátás költségei pedig olyan magasak, hogy az érintettek csaknem fele kiszorul a kezelésből.
Az is komoly probléma, hogy nincs olyan dedikált állami szervezet, amely kiemelten foglalkozna a mentális egészséggel úgy, hogy az a minisztériumokon átívelve minden kormányzati programban és tervben kiemelt szempontot képezzen. A közvélemény tájékoztatásában ugyanakkor olyan szereplők jelennek meg és vállalnak szerepet, amelyek nem a formális egészségügy részei. A tanulmány kidolgozásában a Mélylevegő Projekt egyik alapító tagja is részt vett, és bemutatták azt is, hogyan vált a közösség médiában meghatározó szereplővé az általuk vezetett Instagram-oldal. A betegedukáció és az érintettek bevonása, a személyes tapasztalatok megismerése és az azok mentén fejlesztett tartalom segít szélesebb körben megismertetni a pszichiátriai betegségeket és destigmatizálni a betegeket.
A tanulmány kitér még arra is, hogy a telemedicinális ellátást, valamint az e-recepteket a pszichiátriában is bevezették. Előbbiben ugyanakkor elsősorban a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgáltatók Szövetsége (LESZ) vállal szerepet, folyamatosan hívható elsősegély-szolgálton keresztül. Hozzájuk évi 100-120 ezer hívás fut be, 8-10 százalékuk öngyilkossági vagy más súlyos krízishelyzet miatt (Magyarországon a 2020-as adatok alapján 17,5 fő követett el öngyilkosságot 100 ezer lakosra vetítve).
Bár a mutatószámrendszer inkább értékelés, mint terv az ellátás javítására, a megfogalmazott javaslatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarországon csökkenjen a mentális betegséggel élők hátránya. A jobb ellátás révén nemcsak az életminőségük javulhat, hanem hamarabb visszatérhetnek a munkaerőpiacra, illetve elkerülhetik a leszázalékolást, így az állam bevételkiesései is mérsékelhetők. Ezt azonban azzal, hogy az érintettek a Blue Monday-en utazást foglalnak egy egzotikus szigetre, biztosan nem fogják tudni megoldani.
Amennyiben krízishelyzetben segítségre van szükséged, a nap 24 órájában hívható a LESZ által üzemeltetett lelki elsősegélyt nyújtó telefonszám: 116-123 vagy 06 80 810-600
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
