Egy több, mint száz tételből álló páratlan leletegyüttes került elő a Ploieşti-Buzău A7 autópálya építésének előkészítő munkálatai során Románia délkeleti részén, a Fekete-tengertől mintegy 220 kilométerre fekvő Mizil város közelében – írja a Live Science.

A még tavaly december végén felfedezett sír feltárását vezető Silviu Ene, a bukaresti Vasile Pârvan Régészeti Intézet munkatársa a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a leletek alapján az időszámítás szerint 5. században élt magas rangú hun harcos végső nyughelyét találhatták meg.

Bár a mizili harcos etnikai hovatartozása egyelőre nem ismert, a gazdag leletanyag egyértelműen arra utal, hogy a sírba egy hun előkelőt temettek, mivel a régió abban az időszakban az ezen a néven ismerté vált nomád hódítók uralma alatt állt. A sírból drágakövekkel kirakott aranyékszerek, fegyverek, továbbá egy aranyozott nyereg, valamint egy szintén aranyozott halotti maszk darabjai is előkerültek.

A lapnak Ene azt is elmondta, hogy az autópálya építése miatt a lelőhelyet ugyan vissza kellett temetni, de a kimentett leletanyag további vizsgálata nem került veszélybe, a részletes archeológia eredmények pedig tavaszra várhatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az aszály miatt csaphatott le a Római Birodalomra Attila, az Isten ostora

Dippold Ádám tudomány 2022. december 19.

Egy friss cambridge-i kutatás szerint a hunok nem a kapzsiság, hanem a mostoha időjárási körülmények miatt indultak útnak az ötödik században: a fák évgyűrűinek vizsgálatából kiderült, hogy a különösen aszályos éveket rendszerint hadjáratok követték.

Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását

Vajna Tamás tudomány 2020. november 17.

Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.

10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit

Varga Máté tudomány 2019. október 22.

A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.