„Árpád nemzetségbeli őseim és Attila elődei Kína szomszédságában laktak évezredeken keresztül. Kimutatható vérségi kapcsolatok is összefűzték az egykorú uralkodóházakat, így kínai ősökre hivatkozhatok” – írta az utolsó Habsburg trónörökös 1976-ban. Íme a fennmaradt levél.
A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállításán 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya szerepel, ami dicséretes ahhoz képest, hogy hozzá köthető leletet nem ismerünk, legendákat viszont annál inkább. Akkor mégis mi került a múzeumba?
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
A Mizil közelében autópályaépítés közben felfedezett temetkezési helyről több, mint száz gazdagon díszített tárgy került elő, a fegyverek és ékszerek mellett egy arany halotti maszk és egy aranyozott nyereg maradványai is.
Egy friss cambridge-i kutatás szerint a hunok nem a kapzsiság, hanem a mostoha időjárási körülmények miatt indultak útnak az ötödik században: a fák évgyűrűinek vizsgálatából kiderült, hogy a különösen aszályos éveket rendszerint hadjáratok követték.
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.