Megfeneklettek a tárgyalások az Elgin-márványok ügyében
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Lord Elgin, a Brit Birodalom nagykövete 1801 és 1812 között gyakorlatilag ellopta az Akropoliszt – legalábbis ezt állítják a görögök. Elgin lebontatta az épület márványdíszítéseit, és eredetileg a saját skóciai birtokán akarta elhelyezni a szobrokat, de a faragványok végül a British Museum gyűjteményébe kerültek. Elgin a saját pénzén szállíttatta haza a szobrokat, végül jó nagyot bukott az üzleten: a múzeum kevesebb pénzért vásárolta meg őket, mint amennyibe a szállítás került, de a görögök még nagyobbat buktak rajta: 220 éve hiába követelik vissza a műalkotásokat.
2021 novemberében a British Museum és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök titkos tárgyalásokba kezdtek a műkincsek visszajuttatásáról: nem ez volt az első görög kísérlet az Elgin-márványok visszaszerzésére, és úgy tűnik, hogy nem is ez lesz az utolsó, a tárgyalások ugyanis megfeneklettek. A december végén felröppent hírek szerint George Osborne korábbi brit pénzügyminiszter, a British Museum jelenlegi igazgatója és Micotákisz a vitás kérdések 90 százalékában már megegyezett, de úgy tűnik, hogy az egészből mégsem lesz semmi, és az idén megtartandó görögországi választásokig a tárgyalások sem folytatódnak.
A New York Times szerint Micotákisz azt szerette volna, ha az egész gyűjteményt visszaszállítják Görögországba, ahol legalább húsz évig maradhat majd, ezután pedig visszatérnek a kérdésre – végső soron azt akarta, hogy a British Museum adja vissza az 1800-as években eltávolított faragványokat. A márványokért cserébe a görögök számos olyan műkincset adtak volna kölcsön a múzeumnak, amelyek eddig még nem hagyták el az ország területét.
Veszélyes precedens lenne
A British Museum viszont nem akar lemondani az egész gyűjteményről, ezért csak a harmadát adná kölcsön Görögországnak, azt is csak rövidebb időre. Osborne szerint az Elgin-márványok teljes visszajuttatására a törvény sem ad lehetőséget, ez ugyanis azt rögzíti, hogy a British Museum gyűjteményéből csak azok a tárgyak kerülhetnek ki, amelyek már nem alkalmasak arra, hogy kiállítsák őket.
A görögök továbbra is azt állítják, hogy a múzeum jogtalanul szerezte meg a márványokat, a British Museum szerint viszont teljesen szabályos adás-vétel útján jutottak a műkincsekhez, erről pedig szerződésük is van. Michelle Donelan brit kulturális miniszter szerint veszélyes precedenst teremtene, ha visszaadnák a márványokat, amelyek amúgy is jobb helyen vannak a British Museumban, mint bárhol máshol, itt ugyanis szélesebb kontextusban értelmezhető a jelentőségük, mint egy külön kiállításon. Nem véletlen, hogy Donelan veszélyesnek nevezte az Elgin-márványok visszaadását: Görögország mellett Benin, Egyiptom és számos más ország is azzal vádolja a múzeumot, hogy jogtalanul birtokolja a területéről származó tárgyakat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hogy kerül ide ez a múmia? Az hagyján, de hogy kerül vissza oda, ahonnan elloptuk?
A sírrablás már az ókori Egyiptomban is divat volt, de a műkincsek egy része legalább nem került a határokon túlra. A gyarmati, napóleoni, náci, kommunista és más dúlások után viszont csak a felháborodás maradt, és az ellopott műtárgyak kevés kivételtől eltekintve máig ott vannak, ahová hurcolták őket.
Visszakap a Húsvét-sziget egy 150 éve elrabolt szobrot
A Moai Tau néven ismert faragványt a chilei haditengerészet szállította el 1870-ben, 1878 óta az ottani természettudományi múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Húsvét-szigetek már évek óta szeretné visszakapni az elrabolt kulturális kincseket, ezúttal az ország sikerrel járt.
Egyiptomi régészek követelik vissza a British Museumtól a rosette-i követ
Ez már a sokadik követeléshullám, a British Museum eddig még kölcsönbe sem adta oda az egyébként Egyiptomból elhurcolt kincset, amely megalapozta az egyiptológia tudományát.