Alig 120-150 felnőtt példányra csökkent a vadon élő francia hiúzpopuláció, amelynek sérülékenységét az egymás közötti szaporodásuk tovább növeli – írja a brit Guardian a Frontiers in Conservation Science folyóiratban hétfőn, február 13-án megjelent tanulmányra hivatkozva.

Francia kutatók a 2008 és 2020 között gyűjtött DNS-minták elemzésével a genetikai sokféleség riasztó hiányát mutatták ki az ország területén élő eurázsiai hiúzok (Lynx lynx) állományában.

„A csökkent diverzitás rontja az egyedek fittségét, ezzel a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás képességét is, miközben jelentősen növeli a betegségek kockázatát" – mondta a brit lapnak a Nathen Huvier, a L'Etoile-i vadvédelmi központ vadbiológusa. Az erdei ökoszisztémákban kulcsfajnak számító ragadozók populációja ezért a kutatók szerint veszélyesen közel került az összeomláshoz. Amennyiben nem sikerül betelepítési programokkal növelni a genetikai sokféleséget, a hiúzok kevesebb mint 30 éven belül végképp eltűnnek Franciaországból.

A nemzetközi szakirodalom sokáig a természetvédelmi sikerek egyikeként tartotta számon, hogy miután az 1970-es évek elején egy visszatelepítési program keretében Svájcban befogott példányokat engedtek szabadon, a hiúzok tartósabban is megtelepedtek a Jura-hegységben, majd Franciaország más keleti területein.

Az élőhelyvesztés, az orvvadászat és a közlekedési balesetek azonban meggátolták a populáció növekedését, ennek következtében a kis létszámú izolált állományok ivarérett egyedei egyre inkább egymás között voltak kénytelen szaporodni. A beltenyésztettség mostanra vált kritikussá a kutatók szerint, mivel a teljes populáció alig pár tucat egyed genetikai örökségét hordozza.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Barátkeselyűvel, párduchiúzzal és őstulokkal vadítják vissza az ember által kizsigerelt spanyol fennsíkot, a Mezetát

Vajna Tamás tudomány 2022. november 12.

Bár a farkasok visszatelepítését megfúrták a helyi gazdák, a kőszáli kecske már megjelent az ibériai fennsíkon, és a szakállas saskeselyű is visszatér. A projekt 850 ezer hektáron teszi természetközelibbé a környezetet és ökológiai, gazdasági és társadalmi értelemben is fenntarthatóvá az ottani életet.

Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 23.

Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.

A farkasok visszatérése a fáknak és a cserjéknek is hasznos, de még a talajnak is jó

Vajna Tamás tudomány 2020. október 30.

A nagyragadozók visszatérésének áldásos ökológiai hatásairól készített szemléletes infografikát a WWF Magyarország. A természetvédelmi világalap fiókszervezete egy nemzetközi program keretében a farkasokkal, medvékkel, hiúzokkal való hosszú távú együttélés hazai jó példáit is összegyűjtötte.