Valamikor 75-50 ezer évvel ezelőtt az emberek megérkeztek Szahul földjére, és elkezdték felfedezni a mai Ausztrália, Tasmánia, Új-Guinea és a Maluku-szigetek területét lefedő megakontinenst. Egy friss kutatásban bemutatták a korai emberek vándorlásának lehetséges útvonalait, és a számítások azt is felfedték, hogy akár 10 ezer évbe is beletelhetett, amíg bejárták a hatalmas földrészt – ez kétszer olyan hosszú idő, mint amit korábban feltételeztek.

A becslések pontosításához egy, a korábbiaknál kifinomultabb modellt használtak fel, amely figyelembe vette az utazást befolyásoló olyan tényezőket, mint a föld táplálékellátó képességét, a vízforrások elosztását vagy a domborzati viszonyokat.

A Flinders Egyetem kutatói két korábbi tanulmány adatait vetették össze: az egyikben a népvándorlás és népességnövekedés mintáit modellezte, a másik pedig a kontinens felfedezésének legfontosabb útvonalait térképezte fel a táj jellegzetességei alapján, így új migrációs folyosókat is felfedeztek.

A vándorlás Timoron, majd Új-Guinea nyugati részein keresztül kezdődött, majd a gyors terjeszkedés déli irányba, a Nagy-Ausztráliai-öböl felé tartott. A kutatók feltételezése szerint a Tasmániába irányuló utazásokat a Bass-szorosban a tengerszint emelkedése és süllyedése korlátozta. A frissített modellek szerint Új-Guinea 5-6 ezer év alatt fokozatosan népesült be, míg a távolabbi délkeleti területek és Tasmánia elfoglalása 9-10 ezer évvel a kontinensre való megérkezés után következett be.

A kutatók azt remélik, eredményeiket és modelljeiket a világ más részein is alkalmazni lehet, így például annak feltérképezésénél, hogy az ember hogyan jutott el Afrikából Ázsián keresztül Amerikába. A modellek alapján kiszámított útvonalakat régészeti leletekkel lehet alátámasztani, ahogy azt ebben a tanulmányban is megtették.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Csendes-óceán partvidékét követve hódíthatták meg Amerikát az első emberek

Vajna Tamás tudomány 2022. március 23.

A legújabb geológiai kutatások szerint az őskori népvándorlás korábban feltételezett útját nem ritkán 300 emelet magasságú jégfalak torlaszolták el.

Soha ilyen régi emberi nyomot nem találtak még Észak- és Dél-Amerikában

Bodnár Zsolt tudomány 2019. április 30.

Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.

Több mint tízezer éves kutyacsontok fedik fel az Amerikába érkező első emberek útvonalait

Bodnár Zsolt tudomány 2021. február 24.

Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.