Összefüggést találtak a kis pénisz és a drága kocsik iránti vágy között. De mit mondana erre Marcus Aurelius?
Hír:
Egy friss brit kutatás szerint azok, akiknek kicsi a pöcsük, fényűző személygépkocsira vágynak.
Kommentár:
„Maholnap hamu és csontváz vagy, puszta név, vagy még név sem. S a név? Hang és visszhang. S az életnek oly sokra becsült javai? Üresség, rothadás, kicsinyesség, kutyák marakodása, majd kacagó, majd síró gyermekek perpatvara. A hűség, a szemérem, az igazságosság, és igazság: Tágas földünkről elszálltak a büszke Olympra. S téged mi tart még itt vissza? Hiszen minden érzéki esendő és éppen nem állandó; az érzékek vakok, könnyen csalódók; maga a pára-lélek csak gőze a vérnek. Ilyen emberek között híresnek lenni - micsoda üres semmiség!
Mi legyen a teendő? Bevárod nyugodt lélekkel a véget, akár pusztulás lesz, akár elváltozás. S míg ennek pillanata eljön, mit érdemes tenned? Mi mást, mint tisztelni, áldani az isteneket, jót tenni az emberekkel, tűrni őket és kitérni előlük. Gondold meg továbbá, hogy ami tested és páralelked határain belül esik, az sem a tied, az sem tőled függ.”
Marcus Aurelius: Elmélkedések. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1991, fordította: Huszti József.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
