A 15 perces város nem bezártságot, hanem egészségesebb életet jelent
A 15 perces városban minden, amire a mindennapokban szükség van negyedóra alatt elérhető autó nélkül a lakosság számára. A koncepció lényege, hogy gyalog vagy biciklire pattanva el lehessen intézni minden ügyet: legyen posta, gyógyszertár, bevásárlási lehetőség, orvos a közelben, illetve a munkahely és az iskola is ugyanilyen gyorsan megközelíthető. Ez elsőre élhetőnek hangzik, mégis terjednek olyan elméletek, amik szerint a 15 perces város nem az élhetőségről, hanem a kontrollról szól. Ezt igyekszik cáfolni a Másfélfok friss összefoglalója.
A világ legélhetőbb városai sorban Bécs, Koppenhága, valamint harmadik helyen holtversenyben Zürich és Calgary. Közös bennük, hogy nem sokmilliós nagyvárosokról van szó, helyette mindegyik település sok zöldterülettel rendelkezik, jó a közbiztonság és az egészségügy. Az ott élők elégedettek az oktatással és az infrastruktúrával is, de nem csak külföldön vannak ilyen városok vagy városrészek.
Hasonló felmérést Magyarországon is végeztek, ennek eredményeként az I., az V. és a XII. kerület lettek dobogósok, olyan városokat megelőzve, mint Eger, Veszprém, Budaörs vagy Szentendre. Ezek azonban a nemzetközi versenyben jókora lemaradással kullognak Bécs mögött.
Carlos Moreno nevéhez köthető a 15 perces város koncepciója, ami élhető életteret biztosít lakosainak, ráadásul környezetkímélő is. Az autók helyett az embert helyezi a középpontba. Nagy hangsúlyt fektet a gyaloglásra, támogatja a távmunkát, amivel elkerülhető a felesleges ingázás, törekszik a leszakadozó régiók és területek támogatására, valamint kiváló közösségi közlekedésre törekszik.
A 15 perces város elmélete 7 pillérre támaszkodik, amik a következők:
- közelség,
- sűrűség,
- diverzitás,
- digitalizáció,
- emberi skálájú várostervezés,
- csatlakoztathatóság és
- rugalmasság.
Kis Anna, a cikk szerzője hangsúlyozza, hogy a koncepció – ugyanúgy, ahogy általában a problémák sem – nem univerzális, minden városnak és városrésznek magának kell kialakítani a megfelelő megoldást reagálva az egyedi kihívásokra.
A koncepció mára nem csak elméletben létezik. A gyakorlatban olyan nagyvárosok is alkalmazzák egy-egy övezetben, mint Párizs, Milánó vagy éppen London. A cél nem a szigorúbb ellenőrzés kialakítása vagy az emberek konroll alatt tartása, sokkal inkább az egészségmegőrzés (aktívabb életmóddal és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással).
A teljes cikk a Másfélfok oldalán olvasható.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: