Évek óta kérdés, hogy pontosan mennyi nukleáris fegyverrel rendelkezik Oroszország. A 2020-as koronavírus-járvány miatt ugyanis az ellenőrzések elmaradtak, amikor pedig már lehetett volna utazni, az orosz vezetés tagadta meg a lehetőségét annak, hogy az amerikai vizsgálóbizottság ellenőrizze az arzenált. Február 21-én, kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal zárta beszédét az orosz parlamentben, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START (angolul New Start, oroszul SNV-III) egyezményben. A nukleáris fegyverzet csökkentését célzó, az USA és Oroszország által kötött megállapodás 2011-ben lépett hatályba. Elődjét, a START I-et még George W. Bush és Mihail Gorbacsov írta alá 1991-ben.

Putyin keddi bejelentése nem egyenlő a kilépéssel: az orosz államfő annyit mondott, hogy nem kívánnak továbbra is részt venni a programban és megfelelni az egyezmény feltételeinek, mivel a NATO-tag Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a háborúban. Azzal ugyanakkor, hogy Oroszország felfüggeszti az Új START-ban való részvételét, globális nukleáris fegyverkezési hullámot indíthat el. Az ellenőrizetlen méretű arzenál ugyanis bizonytalanságot jelentene minden atomhatalomnak, amelyek így új érvet sorakoztathatnak fel nukleáris fegyvertáruk bővítése és fejlesztése mellett.

Hivatalossá válik az együtt nem működés

Bár Oroszország egy ideje már nem bizonyult együttműködőnek, és a kölcsönös telephely-ellenőrzés lehetőségét is megszüntette, a mostani bejelentés új helyzetet teremt. Ha ugyanis az egyezményt teljesen felfüggesztik, az USA és a világ többi országa a stratégiai fegyverek mozgatásáról és bármilyen kapcsolódó fejlesztésről sem értesül – írta kedden a brit Guardian arról, hogy milyen kockázatokkal jár az egyezmény felrúgása.

A bejelentés után pár órával az orosz külügyminisztérium közölte, hogy az ország továbbra is betartja az Új START-ban foglaltakat. Vagyis nem rúgja fel a nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és az 1988-as ballisztikus rakétaindítási értesítésről szóló megállapodás értelmében értesíti az USA-t a rakétaindításokról. A minisztérium közleménye szerint a megállapodásokat annak érdekében tartják be, hogy megfelelő stabilitást biztosítsanak, és kiszámítható maradjon a nukleáris fegyverkezés.

Putyin és Joe Biden amerikai elnök 2021-ben hosszabbította az egyezményt, elméletileg 5 évre, 2026-ig. Egy idén február 7-én kiadott amerikai kongresszusi jelentés szerint az egyezmény felbomlása (akár a határidő lejártával) az orosz arzenál megduplázódását jelentheti – igaz, ez az orosz ígéretek szerint még egy jó ideig nem következhet be.

A háború, amit soha nem szabad elkezdeni

A nukleáris fegyverek száma a hidegháború idején tetőzött, amikor globálisan elérte a 70 ezret – ezt sikerült a 2020-as évekre 13 ezer alá csökkenteni. Igaz, az atomháborúhoz ennél sokkal kevesebb nukleáris fegyver is elegendő, az atomhatalmak számára mégis egyfajta biztosítékot jelent a fegyverarzenál mérete.

A kilencvenes években páratlan leszerelési hullám indult el, illetve olyan egyezmények születtek, amik rögzítik, hogy az atomfegyverek fejlesztését és bevetését is globálisan kell ellenőrizni. Ebben egészen mostanáig, az Ukrajnában zajló háború egyéves évfordulójáig, egyetértés is uralkodott a felek között – látszólag. Ennek eredményeképp csökkent kevesebb mint ötödére a globális nukleáris fegyverállomány mérete.

A 2011-ben hatályba lépett Új START egyértelműen meghatározta a telepített nukleáris fegyverek számát, és korlátozta a fejlesztést is. A 2026-os lejárat után viszont az Egyesült Államok nem számít további hosszabbításra, ezért az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists, FAS) kimutatást készített arról, hogy rövid időn belül mekkorára növelhetnék az amerikai stratégiai fegyverállományt.

Abban azonban egyelőre minden érintett fél egyetért, hogy a nukleáris háborút nem szabad elkezdeni, tehát csak elméleti síkon zajlik az erőfitogtatás. Kína vállalta azt is, hogy betartja a „no first use” elvet is: ennek értelmében a nukleáris háború kirobbantását nem vállalná, és csak akkor reagálna stratégiai fegyverek bevetésével, ha egy másik állam veszélyeztetné, és megtenné az első lépést egy atomháborúban. Frissítés: Az elv betartását más atomhatalmak, főképp az USA esetén is sürgetik, ennek vállalására azonban eddig hivatalosan nem került sor.

A háttérben felkészül: Kína

Ugyan Oroszország lépése is fenyegető, talán az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a világ legtöbb nukleáris fegyverével rendelkező országa egy tollvonással hátrál ki az egyik legfontosabb globális, a nukleáris fegyverkezést korlátozó egyezményből. Ezzel azokat az országokat is óvatosságra (ezzel együtt stratégiai fegyverarzenáljuk bővítésére) ösztönözheti, amelyek eddig viszonylag kis készlettel rendelkeztek atomfegyverekből.

A Pentagon már 2022 novemberében figyelmeztetett arra, hogy a kínai nukleáris fegyverkezés gyorsabb ütemben zajlik, mint ahogy azt a becslések előrejelezték. Korábban arra számítottak, hogy a kínai atomfegyverek száma 2030-ban ér a csúcsra, és 1000 darabos készletet halmoz fel az ország. Ezzel szemben a novemberi becslés már 2035-re jósolta ennek a mennyiségnek a másfélszeresét mint elméleti maximumot.

Kína eddig nem fenyegetőzött komolyan atomfegyverek bevetésével (ellentétben Putyinnal, aki az ukrajnai háborúban sem zárkózott el azok használatától, erre pedig az orosz törvények szerint önvédelemből akár lehetősége is lenne). Az amerikai hadügyminisztérium azonban mégis attól tart, hogy a fegyverkezési kedv elmoshatja a „no first use" elvét, és akár Kína is dönthet úgy, hogy elsőként nyúl atomfegyverekhez egy katonai konfliktusban. Erre egyébként Tajvan elfoglalása lehet ok, az önálló államként működő szigetországot ugyanis a kínai kommunista rezsim saját területének tekinti, és ezt az amerikai hírszerzés, a CIA idén február elején nyilvánosságra hozott értesülései szerint 2027 után katonai erővel is egyértelművé akarja tenni.

A kínai fegyverarzenál gyarapítása, függetlenül a bevetési szándéktól, önmagában is kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, ami a hivatalos statisztikák szerint Oroszország után a második legtöbb bevethető atomfegyverrel rendelkező ország. Ezt tetézi most a bejelentés, hogy Oroszország kihátrál az egyezményből. Ha az orosz fegyverek számáról sem lesznek megbízható információk (legalábbis nem frissülnek majd olyan rendszerességgel, mint eddig), akkor nemcsak az USA, hanem a világ többi atomfegyverrel rendelkező országa, köztük Izrael, Franciaország vagy az Egyesült Királyság is nagyobb hangsúlyt fektethet a nukleáris fegyverek fejlesztésére.

Ez ördögi kört indíthat el, ami az atomfegyverek számának meredek emelkedéséhez vezethet. Már a svéd fegyverfelügyeleti szervezet, a Stockholm International Peace Research (SIPRI) 2022-es nyári jelentése is azt állította, hogy mind a kilenc atomfegyverrel rendelkező ország az arzenál bővítésével és megújításával foglalkozik.

Az Al Jazeera a jelentés alapján arról ír, hogy Putyin bejelentésével megszakadhat a hidegháború végén megindult leszerelési trend. Ezt már a számok is alátámasztják, Franciaország kivételével ugyanis 2022-re minden atomhatalom növelte a bevethető nukleáris töltetek számát. Ezt a növekedést azonban egészen tegnapig viszonylag stabilnak tekintették, hiszen az amerikai-orosz bilaterális egyezmény értelmében nem zajlott éles fejlesztési verseny. A globális nukleáris fegyverkészlet mintegy 90 százalékával rendelkező két ország közötti egyezmény azonban komoly válságba került Putyin bejelentésével, amit egyelőre az orosz külügyminisztérium magyarázata sem oldott fel. A köztük kialakuló konfliktus pedig továbbgyűrűzhet, és globális fegyverkezési hullámot indíthat el.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: