Az 1970-es évekbeli felfedezésük óta zavarba ejtik az Arab-félsziget északi részén fekvő Nefúd-sivatag ősi kőépítményei. A négyszögletes alaprajzuk miatt musztatilnak (óarabul négyszögnek) nevezett struktúrákból a légi felvételek alapján több mint 1600-at azonosítottak, voltak amelyek csoportosan, voltak amelyek szétszórtan helyezkednek el a szaúd-arábiai Harrat Khajbar sivatagos lávamezőin.

A kutatók eddig nem tudták megfejteni, hogy miféle célt is szolgálhattak a késő neolitikumban emelt építmények. A Science Alert március 16-án számolt be arról a PLoS One folyóiratban frissen közölt tanulmányról, amely szerint a 2017 óta tartó feltárások eredményei alapján sikerült megfejteni a musztatilek rejtélyét.

A két hosszúkás, nagyjából párhuzamos falból, és két rövid, de vaskos platformból álló, olykor a 600 méteres hosszt és a fél méteres magasságot is elérő kapuszerű, gyakran kamrákkal tagolt építmények semmiképp sem lehettek istállók, házak, netán terménytárolók, mivel bejáratnak és tetőnek semmiféle nyomát sem találták a régészek.

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem Melissa Kennedy vezette kutatócsoportja azonban az elmúlt négy évben kőlapokat, tűznyomokat és állatáldozatra utaló csontokat, valamint agyagedénytöredékeket is talált a musztatilekben. Ráadásul a csontok kizárólag kecske, gazella és háziasított szarvasmarha koponyákból származtak, némelyiken jól kivehető vágás- és égésnyomokat is azonosítottak a kutatók.

Kennedy és munkatársai szerint mindez arra utal, hogy a feltehetően lábon álló kőlapok rituális szertartási oltárok lehettek. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a musztatilek az időszámítás előtti 5307-5002-től 5056-4755-ig terjedő időszakban készülhettek. A rituális használatuk azért is több, mint valószínű, mert a régészek az egyik kőstruktúra talapzatánál találtak egy homokkőből készült kamrát is, benne emberi csontmaradványokkal. A rekonstrukció alapján egy férfi végső nyughelye lehetett a feltárt cella, amit azonban több száz évvel az állatáldozatok után alakítottak ki.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Átírják a történelmet a Franciaországban talált 54 ezer éves lándzsa- és nyílhegyek

Vajna Tamás tudomány 2023. február 24.

Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.

Strucctojást sütögethettek azon a kőkorszaki táborhelyen, amire most bukkantak rá Izraelben

Bodnár Zsolt tudomány 2023. január 13.

Bár Izrael déli részén a 19. századra kihaltak a struccok, 4000–7500 éve még vígan szaladgáltak, így a beduinoknak bőven jutott a tojásukból, ami 25-ször laktatóbb a tyúktojásnál.

Kőkorszaki baltaköszörűt találtak Skóciában

Dippold Ádám tudomány 2022. december 15.

A mesteremberek akár mérföldeken át is zarándokolhattak a homokkőből álló sziklához, amelyen a szerszámok élét tökéletesítették. A mostanin kívül csak egy hasonló helyszínről tudnak, a felfedezéstől azt várják, hogy a régészek alaposabb képet kapnak majd a kőkorszaki eszközhasználatról.