Az allergiás reakcióknak létezik egy rettegett változata. A testhőmérséklet és a vérnyomás hirtelen és drasztikus csökkenésével együtt jelentkező légzési nehézségekkel leírt, életveszélyes állapotig is fokozódó anafilaxiás sokkot szélsőséges immunválaszként tartja számon a szakirodalom.

A Science most ismertette azt a kutatást, amely egérkísérletekben talált rá a jelenség neurológiai magyarázatára. A Science Immunology folyóiratban megjelent tanulmányban részletesen kifejtett eredmények szerint a tünetek mögött egy eddig nem ismert idegrendszerei mechanizmus áll.

Az eddig is ismert volt, hogy az anafilaxiás sokkot az váltja ki, hogy a kötőszöveti hízósejtek hisztaminnnal árasztják el a szervezetet, aminek következtében a légutak beszűkülnek, a vérerek kitágulnak, a testhőmérséklet pedig lezuhan. Az anafilaxiás sokk az egereknél jellemzően azzal jár, hogy az állatok végtagjaikat mereven kinyújtva hasmánt elfekszenek, mintha hűsölnének.

Mivel az ilyen hőmérséklet-szabályozó viselkedéseket általában a központi idegrendszer irányítja, Soman Abraham, a Duke Egyetem immunológusa és kollégái azt feltételezték, hogy az idegrendszer kulcsszerepet játszhat a súlyos allergiás reakciókban – írja a Science. Kísérletsorozatuk első fázisában a tojásfehérje anafilaxiáért felelősnek talált ovalbumin néven ismert komponensét adták be a laborállatoknak, aztán pedig mikroszkópos képalkotással figyelték, valamint elektródák segítségével mérték idegrendszeri aktivitásukat.

Az emberekhez hasonlóan a sokk hatására a rágcsálók testhőmérséklete is leesett körülbelül 10 Celsius-fokkal. Ám, az idegrendszeri reakció pont az ellenkezője volt, mint ami várható volt: a hőmérséklet emelkedésére reagáló agyi területek aktivitása növekedett. A kutatók szerint ez a hamis melegérzet a magyarázata annak, hogy az állatok miért nyújtózkodnak úgy, mintha túlmelegednének, még akkor is, amikor a testhőmérsékletük csökken.

A kutatók a gerincvelő, az allergiás reakció során kiváltképp aktív neuronjait kezdték el vizsgálni, hogy választ kapjanak a rejtélyes viselkedésre. Miután sikerült inaktiválni ezen idegsejtek receptorait, az állatok nem hűltek le anafilaxia alatt, viszont a neuronok aktiválása úgyis előidézte az anafilaxia tüneteit, hogy nem került allergén az egerek szervezetébe. Abraham és kollégái szerint úgy tűnik, hogy a hízósejtek kulcsszerepet játszanak az anafilaxiás sokk kialakulásában. A kutatócsoport megállapította, hogy a hisztaminok mellett a sejtek egy kimáz nevű vegyületet is felszabadítanak, amely kölcsönhatásba lép a testhőmérsékletet szabályozó agyi területekkel összekötő neuronokkal. Amikor a kutatócsoport blokkolta a kimáz felszabadulását, az állatok testhőmérséklete nem csökkent az immunválasz során.

Az immunsejtek és az idegsejtek közötti kommunikációt a kimáz vagy az általa az idegsejteken aktivált receptorok ellen ható gyógyszerek gátolhatják, így segíthetnek a súlyos allergiás reakciókban szenvedő egyéneken – vélik a kutatók. Szerintük az immun- és az idegrendszer közötti keresztkapcsolatok más súlyos reakciókban is szerepet játszhatnak. Ezért most azt vizsgálják, hogyan működik ez a kommunikáció a szervezet fertőzésre adott, szepszis néven ismert túlreagálásában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kilépett a forró zuhany alól a hideg fürdőszobába, és majdnem belehalt

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. október 30.

A hidegallergia bőrkiütéseket okoz, de szélsőséges esetekben anafilaxiás sokkhoz és a légzés leállásához is vezethet. Ez történt egy coloradói férfival is.

Mikor lett rajtunk úrrá az ételallergia? És miért tűnik egyre rosszabbnak a helyzet?

Bodnár Zsolt tudomány 2018. december 5.

Túl sokáig kezelték áltudományként az allergológiát, de a mogyorókrízis is csak kárcsökkentésre volt jó. Az allergia kialakulásának okait a mai napig keresik, de valószínűnek tűnik, hogy a modern élet tehet róla.

Pszichopata viselkedést és dühkitöréseket válthatnak ki a testépítéshez használt szteroidok

Qubit.hu tudomány 2022. szeptember 23.

Két friss tanulmány szerint is nagyon rosszul hatnak az agy egészségére a szteroidok – mindegy, hogy a testépítéshez használtakról vagy az allergiára, asztmára felírt szerekről van szó. Utóbbiak hosszú távú használata depressziót, szorongást és delíriumot is előidézhet.