Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Erről beszélt halózatkutató, etológus, mesterségesintelligencia-kutató és szociálpszichológus a CEU Határtalan tudás sorozatának szerdai előadásán.
Az empátia jeleit korábban már a halaknál is megfigyelték, most pedig rájöttek, hogy valószínűleg ugyanaz a hormon felelős érte náluk is, mint az embereknél: az oxitocin.
A techvilág lelkiismeretének is nevezett Sherry Turkle online előadásán arról beszél, hogyan változott meg a viszonyunk a koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt időszakban a technológiához. Miért alakul ki a Zoom-fáradtság, miért térünk vissza a telefonbeszélgetésekhez és miért volna elengedhetetlen, hogy a kisgyerekeket ne iPadekkel nyugtassuk meg.
Ez az első kutatás, amely a nagymamák agyműködését vizsgálta, miközben unokáik fényképeit nézegették. A tudósok neurális pillanatképeken mutatták ki az érzelmi empátia kimagasló szintjét.
James Fallon amerikai neurobiológus véletlenül jött rá, hogy agya csökkent aktivitást mutat az empátiáért és erkölcsökért felelős területeken. A kutató szerető családjának köszönheti, hogy proszociális pszichopataként nem vált belőle gyilkos. Fallon könyve nemrég jelent meg magyarul.
A viselkedésük alapján a kék szarkák beleélhetik magukat a másik nézőpontjába, és megélhetik azt az érzést, amit az emberek szimpátiának neveznek.
A Kaliforniai Egyetem agykutatói fMRI-felvételekre eresztettek egy algoritmust, amely pontosan felmérte a kísérletben részt vevők együttérző-képességét.
Korábban már megfigyelték, hogy a kutyának is ásítania kell, ha az ember ásít előtte, most viszont azt is kizárták, hogy ennek köze lenne az empátiához.
Az érzelmi ragályként ismert jelenség az információátvitel fontos eszköze lehet a csoportokban élő fajoknál. Hollókkal bizonyították, hogy a rosszkedv ragadósabb a vidámságnál.