A kínai űrhivatal kiadta a Holdra kedden megérkezett Csang'o–5 űrszonda leszállásának felvételét. Alább a South China Morning Post nevű lap videóján először a szonda pozíciójához igazított szimuláción látható a leszállás, majd 30 másodperctől az űreszközre szerelt kamera képét látni gyorsítva, ahogy a szürke felszínhez egyre közelebb kerül, végül láthatóvá válik az árnyéka a landolás után.

Az űrszonda a Mons Rümker vulkanikus hegyen landolt, magyar idő szerint kedden 16 óra 11 perckor. „Nagyon precíz és izgalmas volt a leszállás, éppen a Csang'o–5 kijelölt landolási területének legfontosabb geológiai egységének közepén” – mondta a New York Timesnak James Head, a Brown Egyetem geológus professzora, aki a kínai kutatókkal együtt dolgozott a kőzet- és talajminták gyűjtését célzó küldetés helyszínének meghatározásában.

A Mons Rümker egy olyan bazaltlávamezőn található, amely körülbelül kétmilliárd évvel később keletkezett a Hold többi részénél, így az itt gyűjtött minták segíthetik a tudósokat az égitest eredetének feltárásában. A kínai küldetés során mintegy 2-4 kilogrammnyi kőzet- és talajmintát terveznek gyűjteni.

Az összesen 8,2 kilogramm súlyú Csang'o–5 leszállóegysége először lyukat fúrt a Hold felszínén, majd robotkarjával gyűjtötte be a mintákat, amiket a felszállóegységben helyezett el. Ez az egység még csütörtökön dokkol a Hold körüli pályán keringő visszatérő modullal, így a többlépcsős visszaküldési folyamat végén a Csang'o–5 még idén landolhat a Földön, valahol Belső-Mongóliában.

A Holdon jelenleg két robotos kínai misszió is jelen van, míg tavaly egy indiai és egy izraeli szonda is túl kemény landolást hajtott végre az égitesten, így ezek a küldetések meghiúsultak. Kína előtt utoljára a Szovjetunió járt a Holdon, a Luna–24 szondával, 1976-ban. A NASA 2024-ig szeretne újra embereket küldeni a Holdra, amit jövőre az első amerikai robotos missziók előzhetnek meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: