Sokkal több vizet rejthet a Hold, mint eddig hitték
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kínai Csang-o–5 holdkutató szonda 2020 decemberében 1,73 kilogrammnyi holdi kőzettel tért vissza a Földre, amit az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű hatalmas lávamezőn gyűjtött össze. Ez a terület körülbelül kétmilliárd évvel később keletkezett a Hold többi részénél, vagyis az itt gyűjtött minták segíthetik a tudósokat az égitest eredetének feltárásában.
A kőzetminták vizsgálata azóta is folyik, és a Kínai Tudományos Akadémia kutatóinak friss tanulmányából kiderült, hogy az ásványok összetétele alapján közel hatszor annyi vizet rejthet a holdi talaj a mintagyűjtés helyszínén, mint amennyit korábban feltételeztek. A helyi vízkoncentráció a kutatók szerint legalább 170 ppm (parts per million, milliomod rész), míg egy júniusban közölt, szintén kínai elemzés mindössze 30 ppm-re becsülte azt.
Az akadémia szerint a víz főként hidroxil (OH) formájában van jelen a területen, ami úgy keletkezik, hogy a napszélben lévő hidrogénionok a Hold felszínébe csapódnak, és kölcsönhatásba lépnek a talajbann található oxigénatomokkal. Ez a napszél-implantációnak nevezett folyamat az egyik legfontosabb forrása a Holdon képződött víznek – mondta Li Hsziung-jao, a délnyugat-kínai Kujjang város Geokémiai Intézetének kutatója.
A korábbi kutatás még a Hold belsejének tulajdonította a víz kialakulását, de Li és kollégái ezt az ásványok felszínének vizsgálata után cáfolták: a legkülső rétegeken több mint 6000 ppm volt a vízkoncentráció, ráadásul hidrogénben gazdag, deutériumban pedig nagyon szegény az ásványok felszíne, ami megfelel a napszél összetételének.
A minták között egy új ásványt is felfedezett a kínai kutatócsoport, a changesite (csangezit? csangozit?) névre keresztelt foszfátásvány megtalálása így azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió után már Kína is fedezett fel új ásványi anyagot idegen égitesten.
Miközben a NASA 50 év után idén elkezdte kibontani a Holdon gyűjtött utolsó kőzetmintáit, a holdi mintagyűjtés tovább folytatódik: az Artemis-program keretében az amerikai űrügynökség hamarosan újra szondát küld az égitestre, de Kína is folytatja a Csang-o-programot, a hatos számú küldetés 2024-ben indul útjára, hogy begyűjtse az első mintákat a Hold túlsó oldaláról.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Sikeresen landolt a Földön a kőzetmintákat hazaszállító kínai holdszonda
A Csang'o–5 küldetés sikere azt jelenti, hogy 44 év után először állnak új holdkőzetminták a kutatók rendelkezésére. Az USA és a Szovjetunió után Kína a harmadik ország, amelynek sikerült mintákat gyűjteni a Holdon.
Egy új kutatás szerint a Hold árnyékos sarkvidékein hemzsegnek a vízjéggel teli kráterek
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Kőzetekbe zárt vízmolekulákat és vízjégraktárakat találtak a Holdon
Bebizonyosodott, hogy víztartalmú kőzetek vannak a Hold felszínének egyes részein; összesen 40 ezer négyzetkilométernyi területról feltételezhető, hogy vízjeget rejt. Utóbbi kifejezetten jól jöhet a NASA jövőbeli emberes holdküldetései során.
