Sikeresen visszatért a Földre a holdkőzetminta-gyűjtésre indult kínai szonda, a Csang'o–5, amely helyi idő szerint csütörtök hajnalban lépett be a bolygó légkörébe, majd ernyőt bontott, és végül a várt helyén, Belső-Mongóliában landolt. Ezzel Kína az USA és a Szovejtunió után harmadik országként hozott sikeresen kőzetmintákat a Holdról, ráadásul 44 év szünet után: utoljára 1976 augusztusában, a Luna–24 szovjet holdszonda tért vissza az égitestről egy kis rakománnyal.

A kínai holdistennőről elnevezett küldetés november 24-én indult útjára, és úgy híresült el, mint Kína eddigi legösszetettebb és legnagyobb kihívást jelentő űrkutatási missziója. A négy különböző egységből álló űreszközt Hold körüli pályára állították, majd december elsején a le- és felszálló egység a felszínre szállt, hogy az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű lávamezőn megkezdje a mintagyűjtést. Ez a terület körülbelül kétmilliárd évvel később keletkezett a Hold többi részénél, így az itt gyűjtött minták segíthetik a tudósokat az égitest eredetének feltárásában.

Az eszköz a vártnál gyorsabban, 19 óra alatt elvégezte a feladatát: először lyukat fúrt a Hold felszínén, majd robotkarjával gyűjtötte be a mintákat, amiket a felszállóegységben helyezett el. Dolga végeztével felszállt, csatlakozott a keringő-visszatérő egységhez, és nekivágott a hazafelé tartó útnak.

A kutatók hamarosan felnyitják a kapszulát, és elkezdik tanulmányozni a friss mintákat – előzetesen arra számítottak, hogy akár 4 kilogrammnyi kőzetet is elhozhat a Csang'o–5, de egyelőre nem tudni, végül mennyit sikerült.

A Holdon jelenleg egy másik kínai misszió, az égitest túlsó oldalát járó Csang'o–4 is jelen van, míg tavaly egy indiai és egy izraeli szonda is túl kemény landolást hajtott végre az égitesten, így ezek a küldetések meghiúsultak. Jövőre pedig az amerikaiak is újra aktivizálják magukat: indul az Artemis-program, amely először szondákat küld a Holdra, de 2024-ben már űrhajósok látogathatják meg a Hold vízben gazdag déli sarkkörét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: