Harmincöt év demokratizálódása fordult meg idén – derült ki a Göteborgi Egyetem demokráciakutató intézetének nemrégiben megjelent jelentéséből. A V-dem 3700 szakértő jelentéséből hozza létre az éves kimutatásait, amelyben az akadémiai és művészi szabadság különös súllyal esik latba.

Ahogy a felmérés módszertanáról szóló ismertetőben írják, a demokratikus intézmények és jogszabályok megléte vagy hiánya már magában is árulkodó, de a kutatók arra törekednek, hogy emellett a gyakorlatot is figyelembe vegyék, ennek érdekében pedig az egyes jelentéstevők értékelését egymással is egybevetik, és súlyozva próbálják megjeleníteni a demokratikus berendezkedés állapotát az egyes országokban.

A felmérés szerint a világ az elmúlt 35 évben egyre inkább a demokrácia irányába haladt, ez a trend viszont most változni látszik. Az elmúlt két évben Afganisztán, Csád, Guinea, Haiti, Irán, Mali, Mianmar, Türkmenisztán és Üzbegisztán színtiszta diktatúrává változott, de Kínában és Indiában is romlik a demokrácia állapota. Øyvind Østerud, az Oslói Egyetem politológiaprofesszora szerint ez a globális mutatókon is komoly nyomot hagy: éppen a világ legnépesebb országai tolódtak egyre inkább a diktatorikus berendezkedés irányába.

Válság, elégedetlenség, autoritarizmus

A helyzet persze nem fekete-fehér, viszont a kevésbé demokratikusnak minősített országokból számszerűen több van, mint a demokratikusaknak mondottakból. Østerud szerint ezt részben a gazdasági nehézségek okozzák: a válság miatt egyre többen elégedetlenek, és a társadalom polarizációja is erősödik. A hatóságok ennek hatására nagyobb szigorral lépnek fel, ez pedig a polgárokban akár szubjektív módon is inkább az önkényuralmi jelleg érzetét kelti, mint a demokráciáét.

A politológus szerint ráadásul a diktatorikus államok gyakran sikeresebben tudják kezelni a válságot, mint a demokráciák, ezért ilyen helyzetekben akár példamutatónak is tűnhetnek a többiek számára. Több ország viszont a demokratizálódás útjára lépett az elmúlt három évben: Østerud szerint Bolívia, Bulgária, Csehország, Dominika, Malawi, Moldova és Zambia is távolodott az autoritarianizmustól. Ez a kutató szerint leginkább a vagyoni különbségek csökkentésében mutatkozott meg, illetve abban, hogy Kelet- és Dél-Európában az Európai Unióban történő szabad mozgás csökkentette a munkanélküliséget.

A jelentés szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben romlott a demokrácia állapota, ezzel az ország El Salvadorral, Indiával, Szerbiával, Thaifölddel, Törökországgal és Tunéziával került egy ligába. Ide a leginkább autoriter irányba haladó országokat sorolták, bár azt is kiemelték, hogy a demokratikus berendezkedés rombolásának üteme csökkent, miután a kutatás szerint már autoriterré vált a berendezkedés.

A kutatás szerint 2012 és 2022 között Magyarországon az akadémiai szabadság állapota romlott, az ország a Liberal Democracy Index (LDI, a demokrácia állapotát rangsoroló lista) 94. helyén végzett a világban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az illiberális demokráciákban, különösen Magyarországon, nincs helyük az érdekképviseleti szervezeteknek

Labanino Rafael tudomány 2023. március 7.

A kelet-közép-európai illiberális kormányok tudatos stratégiát követnek az érdekegyeztetés kiüresítésével és a civilszervezetek kivéreztetésével. A magyar kormány most az orvosi kamarát szemelte ki, de hogyan küzdhetnek meg az érdekképviseleti szervezetek a hatalommal?

Tartóssá váltak az egyenlőtlenségek Magyarországon, és nem látszik a kiút

Szabó Attila tudomány 2023. február 3.

Hogyan kereshet többet egy szakmunkás, mint egy egyetemi tanár? Huszár Ákos szociológus fontos tanulmányban mutatja be az országra jellemző merev osztályszerkezet és az alacsony társadalmi mobilitás hatásait.

A demokratikus rendszert belülről könnyű lebontani, de ennek súlyos következményei lehetnek

Dippold Ádám tudomány 2022. október 21.

Miért ér annyit a demokrácia, hogy sokan az életüket adják érte? Milyen veszélyeket rejt az illiberalizmus, a populizmus és az autoritarizmus? Erről beszélt csütörtök este a Nádor utcában Michael Ignatieff, Thomas Carothers, Staffan I. Lindberg, Mieke Verloo és Marlene Wind.