Majdnem negyvenezer éves a bőrcucc
A legkorábbi ruhamaradványok 10 ezer évvel ezelőttiek, de nyilvánvaló, hogy az emberek már korábban is hordtak valamit – de hogy pontosan mit, azt csak indirekt bizonyítékok alapján feltételezik a kutatók. Ilyen bizonyíték egy Barcelona közeléből előkerült csontdarab is, amelyen több érdekes formájú bemélyedés található, ezeket a régészek szerint egy ár okozta.
A csonton található lyukak egymástól nagyjából 5 milliméteres távolságra találhatóak, de van rajta több, véletlenszerűen elhelyezkedő bemélyedés is. A kutatók az experimentális régészethez fordultak: egyszerűen kipróbálták, hogy mire való az eszköz. Luc Doyon, a Bordeaux-i Egyetem régésze szerint a bemélyedések elhelyezkedése miatt valószínűtlennek tűnt, hogy dekorációs célból kerültek oda, és az sem tűnt megfelelő magyarázatnak, hogy számolásra használhatták az eszközt. Bőrvarrásra viszont alkalmasnak tűnt.
A lelet mikroszkópos vizsgálatából kiderült, hogy a tíz lyukból álló szabályos sort ugyanaz az eszköz okozta, a kisebb bemélyedéseket pedig mások. Az alapon összesen öt különböző eszközzel dolgoztak, Doyon szerint ugyanazzal a módszerrel, mint amit a mai, primitív körülmények között élő törzsek használnak bőrvarrásra.
Sapka, sál
Ian Gilligan, a Sydney-i Egyetem kutatója szerint különösen jelentős felfedezésről van szó, ami választ ad arra is, hogy hogyan alkalmazkodott az ember a negyvenezer évvel ezelőtt beköszöntő hideghez. Az első tűk csak 26 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Dél-Európában, de a régészek feltételezték, hogy az ember már korábban is öltözködött, csak Gilligan szerint azt nem tudták, hogy hogyan. A helyszín és az időpont is érdekes: az ismeretlen bőrdíszműves nem sokkal később állt neki ruhát készíteni, mint hogy a Homo sapiens megérkezett volna a mai Spanyolország területére.
Doyon szerint a lelet vizsgálata után kizárható, hogy a lyukak véletlenszerűen helyezkednének el rajta: egyesek azt feltételezték, hogy a bemélyedések fognyomok, de azok nem így néznének ki. A hozzá tartozó ár nem került elő, de vannak olyan leletek, amelyek hasonló korúak, és alkalmasak lennének a feladatra, így a régész szerint feltételezhető, hogy ez a csontdarab is ruhakészítésre szolgált. Az ár készülhetett csontból vagy kőből is, de Doyon szerint mindkét esetben feltételezhető, hogy azért csontalapon ütötték ki a lyukakat, hogy kíméljék a szerszám hegyét.