Patkánycárt választottak New Yorkban
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Eric Adams, New York polgármestere bejelentette, hogy kinevezték a város történetének első patkánycárját. Adams, aki nem rajong a patkányokért, ígéretesnek nevezte, hogy az új cár, Kathleen Corradi „meglehetősen vérszomjasan” foglalta el a pozícióját. Corradi korábban tanárként dolgozott, de a rágcsálóirtás világában is megállja a helyét, korábban az iskolák patkánymentesítésén dolgozott. A polgármester New York első számú közellenségeinek nevezte a patkányokat, amelyek az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoztak a város lakosainak.
Ezért részben a világjárvány volt felelős: sok kutató szerint az is kedvezett a patkányok elszaporodásának, hogy az éttermek bezárásakor a helyiek egy része úgy döntött, hogy az utcán fog étkezni, az ezzel járó maradékok pedig kapóra jöttek az állatoknak. A szemétszállítás lassúsága miatt a patkányok a szemétben is elegendő élelmet találtak, Adams szerint az utóbbi hónapokban hozott új városi szabályok ezt is segítenek majd megfékezni. Az új rendelkezések értelmében a szemetet a szemétszállító cégek gyorsabban kötelesek elszállítani, a kidobott élelmiszereket pedig ezentúl komposztálják, így egyszerre csökkentik a pazarlást és az állatok táplálékforrásait is.
Azt nem lehet tudni, hogy hány patkány él New Yorkban: egy városi legenda szerint több van belőlük, mint emberből (vagyis több, mint nyolcmillió), egy 2014-es becslés szerint viszont mindössze kétmillióan vannak. Bár a pontos számuk nem ismert, az biztos, hogy az elmúlt időkben növekedett a patkányészlelések száma a városban, ahogyan az is, hogy hiába neveznek ki rögtön egy cárt ellenük, a kiirtásuk vagy akár a populáció visszaszorítása nem lesz egyszerű feladat.
Lehetetlen küldetés
Xocithl Gonzalez amerikai író az Atlanticban megjelent cikke szerint 1950-ben egy kutatás szerint 250 ezer patkány élhetett a városban, a 2014-es kétmilliós becslés tehát azt jelenti, hogy a rágcsálók száma 65 év alatt nyolcszorosára emelkedett. Robert Corrigan patkánykutató szerint 1974-ben csak New York 11 százalékában voltak megtalálhatóak a patkányok, mostanra a fertőzöttség arányát 80-90 százalékosra teszi.
Gonzalez szerint bár könnyű az utcai büfékre, a kinti étkezésre vagy akár a parkokban történő madáretetésre kenni a patkány-boomot, számos oka van az állatok elszaporodásának. Corrigan szerint az egyik fő ok a klímaváltozás: a patkányok a keményebb teleken kevésbé tempósan szaporodnak, és kevesebb élelemhez is jutnak, az enyhébb időben viszont épp olyan iramban szülnek, mint általában. A másik fő ok a szemeteszsákok elterjedése (ezeket az utcára kirakott, elszállításra váró szemét esetében a hatóságok ajánlása szerint érdemes patkányállóra cserélni). A hatvanas évek előtt Corrigan szerint a patkányok nehezebben fértek hozzá a háztartási hulladékhoz, de azóta minden ezekben landol.
Azon kívül, hogy sokan iszonyodnak a patkányoktól, az állatok egészségügyi problémákat is okozhatnak: New Yorkban az elmúlt években egyre több leptoszpirózisos eset fordult elő. Tömeges megbetegedésekről még nincs szó, de a trend nyilvánvaló, a betegség pedig leginkább a patkány vizeletével terjed.
Bár Adams nagyon lelkesen jelentette be Corradi érkezését, nagyon valószínű, hogy a patkánycár sem tudja megoldani a város patkányproblémáját. Corrigan szerint ahhoz, hogy New York megszabaduljon a patkányoktól, a populáció 96 százalékát ki kellene pusztítani.
A szemétszállítás teljes átalakításával, iszonyatos pénzekkel és tömeges mérgezésekkel, az elképzelhető legátfogóbb patkányellenes intézkedéscsomaggal is csak a patkányok 50-60 százalékát lehetne elpusztítani, a megmaradt állatok pedig pillanatokon belül újra elszaporodnának. A város négy új törvénytől és Corradi lelkesedésétől várja, hogy sikerül pontot tenni az ügy végére, de Corrigan szerint ez a csata már elveszett: a patkányok már azóta vígan elvannak New Yorkban, mióta még Új-Amszterdamnak hívják, és valószínű, hogy ha valaha ismét átneveznék a várost, ugyanolyan jól éreznék magukat benne, mint korábban.
Mégsem a patkányok terjeszthették az európaiak felét legyilkoló középkori bubópestist, hanem maga az ember
Egy új, talajtani és éghajlati elemzésekkel megtámogatott járványtörténeti kutatás eredményei szerint egyértelmű, hogy az újra és újra behurcolt korokozó emberről emberre terjedve tarolta le egymás után többször is a kontinens lakosságát. A tetvek és a bolhák is segítettek.
Elhülyültek a kólától a fiatal kísérleti patkányok
A két hónapon keresztül, minden nap elfogyasztott cukros üdítőital memóriazavarokat és kognitív problémákat okozott a rágcsálóknál.
Ökológiai reneszánszát éli a paradicsomi sziget, amit 3 év alatt több mint 300 ezer egértől és patkánytól szabadítottak meg
Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.