A rövid orrú kutyafajták kedvelői kevésbé veszik komolyan kedvenceik nyavalyáit
A francia és az angol bulldogok, a mopszok és a boston terrierek fele légzési nehézségekkel küzd, elléskor több mint 80 százalékuknak császármetszésre van szüksége, ráadásul a szemproblémák is ezeknél a fajtáknál a leggyakoribbak. Az állatorvosi adatok szerint betegségeik miatt a rövid orrú kutyák átlagosan három-négy évvel kevesebb ideig élnek, mint ami a testméretük alapján várható volna – a francia bulldogok várható élettartama például mindössze négy és fél év.
Bognár Zsófia és Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az ismert súlyos veleszületett betegségek ellenére miért töretlen az ilyen fajták népszerűsége világszerte. Vizsgálatuk eredményét az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban közölt tanulmányukban részletezik.
„Korábban azt figyeltük meg, hogy a rövid orrú fajták hajlamosabbak szemkontaktust létesíteni az emberekkel. Feltételeztük, hogy a gazdák számára vonzó ez a tulajdonságuk. Arra is gondoltunk, hogy talán a gazdák nem ismerik a fajták veleszületett betegségeit” – idézi a tanszéki sajtóközlemény Bognár Zsófiát, a tanulmány első szerzőjét.
A kutatók egy több, mint ezer kutyatartót bevonó online kutatásban különböző fajtákhoz tartozó, kamerába tekintő és tekintetüket elfordító kutyákról mutattak képeket.
Kiderült, hogy akik pozitívan álltak a rövid orrú kutyákhoz, azok véletlenszerűen választottak a képek között. Vagyis, így a kutatók, hiába hajlamosak a rövid fejű kutyák szemkontaktus kialakítására, ez feltehetően nem játszik szerepet a népszerűségükben. Meglepetésre, a rövid orrú kutyákat kedvelő válaszadók voltak leginkább tudatában a jellemző betegségeknek, de összességében a válaszadók 99 százaléka társította a rövidfejűséget légzési nehézségekkel, 90 százalékuk nehézelléssel, 61 százalékuk szaruhártya-fekéllyel, és csak néhány válaszadó volt, aki négynél kevesebb egészségi problémát társított hozzájuk. Vagyis a rövidfejű kutyák betegségei széles körben ismertek a kutyakedvelők között.
Az is kiderült, hogy a rövid fejű kutyák iránt közömbös vagy azokat nem kedvelő csoporthoz képest a rövid fejű kutyák kedvelői fiatalabbak, képzettségük alacsonyabb és jellemzően nincsenek kutyás szakmai tapasztalataik. A közömbös csoporthoz képest a kedvelők között több a nő és gyakrabban van gyerekük. A nem kedvelő csoporthoz képest pedig a rövid fejű kutyákat kedvelőknek magasabb az érzelmi empátiájuk, vagyis hajlamosabbak átérezni egy másik élőlény szenvedését.
Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport vezetője szerint „az a legvalószínűbb, hogy tájékozatlanok a kutyák kommunikációs jelzéseiben, nem feltétlenül ismerik fel a fájdalom jeleit és az egészségi problémákra feltehetően normális fajtajellegként tekintenek. A szörcsögő bulldog például cukinak tűnik számukra, nem pedig betegnek, aki levegőért küzd”.
A kutatók úgy vélik, hogy hiába vannak tisztában a rövid orrú kutyák kedvelői azzal, hogy milyen veleszületett betegségeik vannak ezeknek a fajtáknak, ez nem téríti el őket attól, hogy továbbra is kedveljék ezeket a kutyákat.
„Sok országban folyik felvilágosító kampány a rövid orrú fajták betegségeiről. De a növekvő népszerűségükből látható, hogy ezek nem túl eredményesek. Egyértelmű, hogy az egészségi problémák felsorolása nem tántorítja el az embereket attól, hogy ezeket a kutyákat megvásárolják. Ehelyett, azt kellene hangsúlyozni, hogy az egészségi problémákat nem szabad normális vagy elfogadható jellemzőnek tekinteni, mert ezek gyakran fájdalmat okoznak a kutyáknak. A kutyatartóknak azt is tudatosítaniuk kell, hogy a választásukkal jelentős szerepet játszanak a kutyafajták egészségének alakításában” – összegzi az eredményeket Bognár Zsófia.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: