Bőrmintákból hoztak létre emberi méhlepénysejteket egy áttörő izraeli kutatásban
A jeruzsálemi Héber Egyetem orvosi karának kutatói áttörő eredményt értek el a bőrminták emberi méhlepénysejtekké történő átalakításában – adta hírül a Jerusalem Post. A kutatás jelentős hatással lehet a terhesség folyamatának jobb megértésére, valamint a terhességhez kötődő betegségek tanulmányozására és a sejtterápiák fejlesztésére.
A Nature Communications folyóiratban közölt tanulmány a kutatók szerint új utakat nyit a meddőség okainak, a terhesség alatti komplikációknak és az anyákra és a csecsemőkre gyakorolt hosszú távú egészségügyi következményeknek vizsgálatában is.
A méhlepény a terhesség során alakul ki a méhben, hogy oxigénnel és tápanyagokkal lássa el a fejlődő magzatot, valamint eltávolítsa a véréből a salakanyagokat. A méh falához rögzült méhlepényt a köldökzsinór köti össze a magzattal.
Mivel a méhlepényből származó sejtek kinyerése nemcsak technikai, de etikai korlátok miatt is problémás, az izraeli kutatók egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amely során bőrmintákból lehet korai méhlepénysejtekhez hozzájutni.
A kutatók első lépésben azonosították a méhlepény fejlődéséért felelős őssejtek (humán troboflaszt őssejtek, hTSC) identitását kialakító gének egy csoportját, majd ezek bőrsejtekben való kifejeződésének indukálásával sikerült a bőrsejteket stabil és működő méhlepényőssejtekké átalakítaniuk. Ezek az őssejtek hasonló tulajdonságokat mutattak, mint a korai terhesség során kinyert sejtek, és képesek voltak a méhlepénysejtek különböző altípusait létrehozni.
A több vizsgálattal megerősített eredmények a vezető kutató, Yossi Buganim szerint forradalmasíthatják a méhlepényhez kötődő betegségek és a komplikációk genetikai okainak kutatását, és jobb diagnosztikai eszközök és terápiás beavatkozások kifejlesztéséhez vezethetnek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: