Minden rekord megdőlt, 2023 júliusa lesz a valaha mért legmelegebb hónap
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz szakértői szerint 2023 júliusában már annyi hőmérsékleti rekord megdőlt, hogy négy nappal a hónap vége előtt bátran kijelenthető: ez a valaha mért, és valószínűleg az emberiség által valaha átélt legmelegebb hónap.
A valaha mért legmelegebb hetek listájának első három helyét máris 2023 júliusának első három hete foglalja el, és a Lipcsei Egyetem éghajlatkutatója, Karsten Haustein szerint idén 1,5 Celsius-fokkal magasabb a júliusi globális átlaghőmérséklet, mint az iparosodás előtti időkben átlagosan. Haustein szerint az idei július valószínűleg 0,2 Celsius-fokkal dönti meg a 2019-es rekordot, míg Zeke Hausfather, az amerikai Berkeley Earth klímakutatója 0,3 fokos csúcsdöntést jósol.
A tudományos eredmények egyértelműen afelé mutatnak, hogy a globális átlaghőmérséklet folyamatos és egyre gyorsuló emelkedése, valamint az időjárási szélsőségek súlyosbodása az emberi tevékenységekből fakad: a fosszilis tüzelőanyagok égetésével a légkörbe szabaduló gázok üvegházként veszik körül a Földet, és csapdába ejtik a napsugárzás egy részét, így a földfelszín közelében tartósan magasabb lesz a hőmérséklet.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére minden eddiginél sürgetőbb szükség van. A klímaváltozás ellen fellépni nem luxus, hanem kötelező” – mondta csütörtökön a WMO főtitkára, Petteri Taalas, míg az ENSZ főtitkára, António Guterres még keményebben fogalmazott. „Az éghajlatváltozás itt van, és rémisztő. De ez még csak a kezdet” – mondta, hozzátéve, hogy a globális felmelegedés korszaka véget ért, és elérkezett „a globális felforrás korszaka”. Guterres szerint még mindig lehetséges a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozni, és így elkerülni a klímaváltozással járó legszörnyűbb következményeket, de ehhez „drámai és azonnali klímavédelmi intézkedésekre” van szükség.
A World Weather Attribution kedden közzétett elemzéséből kiderül, hogy az üvegházhatású gázok szennyezése idén júliusban három földrészen is felhajtotta a halálos hőhullámok hőmérsékletét: Kínában 1, Észak-Amerikában 2, míg Dél-Európában 2,5 Celsius-fokkal lettek melegebbek a hőhullámok. A szakértők szerint az utóbbi két emelkedés nem valósulhatott volna meg az ember okozta klímaváltozás nélkül. „Együtt kell élnünk, és lehetővé kell tennünk, hogy az emberek együtt tudjanak élni ezekkel az extrém nyári körülményekkel. Ezek már most sem ritkák, és minél később hagyjuk abba a fosszilis tüzelőanyagok égetését, annál gyakoribbá válnak” – mondta Friederike Otto, az Imperial College London klímakutatója.
A három év után visszatérő El Niño, a bolygót felmelegítő természetes szél- és vízmozgások hálózata a légkör szennyezésével együtt olyan hatással van a Föld éghajlatára, hogy a WMO szerint 67 százalék az esélye annak, hogy a következő öt év valamelyike 1,5 Celsius-fokkal melegebb lesz az iparosodás előtti évek átlagánál. A másfél fok a globális átlaghőmérséklet-emelkedésnek azt a szintjét jelöli, amit a párizsi klímaegyezményben szinte az egész világ vállalt, hogy nem lépi túl az évszázad végéig – igaz, ez egy 20 éves átlagra vonatkozik, tehát elvben egyetlen 1,5 fok fölötti év még nem jelentene problémát, de a felmelegedés nem afelé mutat, hogy visszafordíthatók lennének az ilyen trendek.
A világ vezetői novemberben az Egyesült Arab Emírségekben találkoznak, hogy tárgyaljanak a bolygó felmelegedésének megállítására, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodásra és a károk megtérítésére irányuló intézkedésekről. A COP28 csúcskonferencia elnöke, Sultan Al Jaber, aki egyben az ország ipari minisztere és az állami olajtársaság vezetője is, a Guardiannek elmondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése elkerülhetetlen és elengedhetetlenül fontos. Az ipari vezetők kritikusai szerint ehhez még egyvalamit kell hozzátenni: sürgős is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: