A University College London (UCL) kutatóinak vezetésével készült friss tanulmány állítja, hogy az a gén, amely hosszabb orrméretet eredményez, a természetes szelekció eredménye lehetett, amikor az ősemberek elvándoroltak Afrikából, és hidegebb éghajlatokhoz kellett alkalmazkodniuk.

A kutatók szerint az elmúlt 15 évben a neandervölgyi genom szekvenálásával kiderült, hogy a Homo sapiens ősei keveredtek a neandervölgyiekkel, így az ő DNS-ük apró darabkái ma is megtalálhatók a modern emberekben. Most azt derítették ki, hogy a neandervölgyi DNS egy része befolyásolja arcunk formáját, és ez a változás több ezer generáción keresztül öröklődött.

A keskenyebb orrlyukak hasznosabbak a hideg éghajlatokon, mivel a vékonyabb orrjáratok segítenek növelni a levegő nedvességtartalmát és melegítik is azt.

A friss tanulmányban több mint 6000 olyan latin-amerikai ember adatait használták fel, aki vegyesen európai, amerikai őslakos és afrikai felmenőkkel rendelkezik, majd a genetikai adataikat összehasonlították az arcképeikkel. Hogy megállapítsák, az egyes arcvonások hogyan kapcsolódnak a különböző genetikai markerek jelenlétéhez, a kutatók bizonyos pontok (pl. orrhegy, ajkak széle) közötti távolságokat vizsgálták.

Így összesen 33 olyan régiót azonosítottak a genomban, amik az arcformához fűződnek, míg más, kelet-ázsiai, afrikai és európai etnikumok esetében 26-ot találtak. Az egyik ilyen régióban (ATF3) azt vették észre, hogy az egyik csoportban az amerikai őslakos, egy másikban pedig a kelet-ázsiai felmenőkkel rendelkező embereknek volt olyan, neandervölgyiektől örökölt genetikai anyaga, ami hozzájárult a megnövekedett orrmagassághoz.

A Communications Biology című szaklapban közölt tanulmány a második olyan felfedezés, amely az ősi emberelődöktől származó DNS alapján mutat ki modern arcvonásokat befolyásoló mechanizmust – ugyanez a kutatócsoport 2021-ben arról számolt be, hogy az ajkaink alakját befolyásoló gén a gyenyiszovai emberektől öröklődött.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mindannyian hibridek vagyunk: az emberi DNS neandervölgyi és gyenyiszovai géneket is rejt

Darwin démonai podcast 2022. november 10.

A ma élő állatok nagy többségét is hibridek alkotják: ezek a háziállatok. De mitől lesznek egyes hibridek sikeresek? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Rekonstruálták a több mint 50 ezer éve élt fiatal neandervölgyi arcát

Bodnár Zsolt tudomány 2021. szeptember 16.

A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.

Újabb bizonyíték a neandervölgyiek és a modern emberek keveredésére

Qubit.hu tudomány 2021. február 2.

A londoni Természettudományi Múzeum antropológusai 48 ezer éves fogakat vizsgáltak újra.