Idegesítik a turisták az afrikai elefántokat
Az ideges afrikai elefántok (Loxodonta africana) csavargatják az ormányukat, nyugtalanul toporognak, a fejüket vagy a szájukat piszkálják, vagyis nagyjából úgy viselkednek, mint egy ember, amikor a körmét rágja vagy a tollát kattintgatja. Ha egy elefánt nagyon ideges, kimereszti a füleit, hogy még annál is nagyobbnak tűnjön, mint amekkora.
A Dél-Afrikai Knysna Elefántpark kutatói azt vizsgálták, hogy mi váltja ki belőlük ezeket a reakciókat, és bár a korábbi megfigyelések szerint az állatok egymást is képesek bosszantani, a legtöbb gondot mégis a turisták okozzák.
A kutatók szerint a tudatosan irányított viselkedésből (self-directed behaviour, SDB) főemlősök esetében már megbízhatóan lehetett következtetni az állatos stressz-szintjére, ezért ezt elfogadhatónak ítélték az elefántok esetében is (szintén megbízható módszer az állatok glükokortoid-szintjének vizsgálata, de ez nehezebben kivitelezhető és költségesebb is).
Jót tett nekik a lezárás
Az elefántpark munkatársai három időszakban figyelték meg a stresszre utaló jeleket: egyszer a járvány előtt, normális turistaforgalom esetén, egyszer turisták nélkül, egyszer pedig az újranyitás után, mikor már visszatérhettek a látogatók.
Az elefántok harmadannyi ideges mozdulatot tettek, amikor nem voltak látogatók a parkban, mint az ujranyitást követően: ekkor a nyugalmas időszakhoz képest ötször annyiszor szöszmötöltek, rázták meg magukat és így tovább.
Primrose Manning, a kutatás vezetője szerint az elefántok a lezárások alatt hozzászokhattak a nyugalomhoz, a turisták visszatérése pedig ezért nagyobb stresszt jelenthetett számukra, mint az az időszak, amikor a látogatók hétköznapinak számítottak. Manning szerint nem is annyira a tömeg, hanem az idegenek közelsége zavarta a legjobban az elefántokat, ezért a Knysna elefántparkban a látogatók már nem közelíthetik meg túlságosan az állatokat.
Az elefántparkok különösen népszerű turisztikai célpontoknak számítanak, a fenntartásuk pedig nélkülözhetetlen a vadvédelemre fordítható források előteremtéséhez, így a bezárásuk Manning szerint szóba se jöhetne, a mostani korlátozásokkal viszont a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. A Knysnában élő állatok egyébként elárvult példányok, amelyek egyedül nem boldogulnának a vadonban, a 60 hektáron osztozó 10 állat pedig általánosságban gondtalan életet él, de Manning szerint így is fontos, hogy minél jobban csökkentsék az őket érő stresszt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: