Európa első emberi populációját valószínűleg egy szélsőséges lehűlés pusztította ki körülbelül 1,1 millió évvel ezelőtt – állítja a Science folyóiratban publikált tanulmány.

A Live Science ismertetője szerint a University College London, a Cambridge-i Egyetem, valamint a British Museum paleoantropológusaiból és klimatológusaiból álló kutatócsoport a Portugália partjainál az óceánfenékről vett tengeri üledékmagokban találtak bizonyítékot a lehűlésre. A planktonmaradványokban található izotópok, valamint a szárazföldi növényzetből származó pollenszemcsék elemzése azt mutatta, hogy körülbelül 1,15 millió évvel ezelőtt következett be jelentős hőmérsékletcsökkenés a kontinensen.

Ez a gyors klímaváltozás egybeesik azzal, amit a kontinens emberi benépesítéséről jelenleg tudni lehet. A csontmaradványok és a kőeszközök azt mutatják, hogy a Homo erectus az 1,8 millió és 1,4 millió évvel ezelőtti időszakban érkezett Európába Ázsiából, de minden jel arra utal, hogy nagyjából 1,1 millió évvel ezelőtt kihalási hullám söpört végig a populációkon.

Az archaikus emberek következő európai jelenlétére vonatkozó bizonyítékok körülbelül 900 ezer évvel ezelőttiek, és egy a korábbiaknál robusztusabb faj, a Homo antecessor afrikai vagy ázsiai betelepedését jelzik.

A kutatók szerint a tengervíz jelentős, 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenésével járó hirtelen lehűlés csillagászati okokra vezethető vissza, mint írják, az eseményt az válthatta ki, hogy megváltozott a Föld korábban köralakhoz közelítő pályája a Nap körül.

A pár nemzedék alatt bekövetkezett klímaváltozás olyan kihívás elé állította a kis vadászó-gyűjtögető csoportokat, amit a korai emberelődök nem voltak képesek abszolválni, mert ehhez sem fizikai adottságaik nem voltak megfelelőek, de a tűz és a ruhakészítéshez szükséges eszközökkel sem rendelkeztek, írják a kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A modern embernek 12 ezer év kellett Európa meghódításához

Vajna Tamás tudomány 2023. május 8.

A Homo sapiens sapiens 54 ezer évvel ezelőtt kétszer is megjelent a kontinensen, de csak a harmadik, 42 ezer évvel ezelőtti hullámban érkezőknek sikerült kiszorítaniuk a neandervölgyieket, állítja a legfrissebb kutatási eredményeket összegző új francia tanulmány.

Norman Owen-Smith: Az emberré válás csakis Afrikában mehetett végbe

Vajna Tamás tudomány 2023. február 2.

Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.

1 millió évvel öregebbek az emberiség bölcsőjéből előkerült legősibb leletek, mint azt eddig gondolták

Vajna Tamás tudomány 2022. június 28.

A dél-afrikai Sterkfontein barlangrendszerében elvégzett új kormeghatározási vizsgálatok azt mutatják, hogy az ott élt Australopithecus-fajok a korábban gondolt 2-2,5 millió év helyett 3,4-3,7 millió évesek.