A Torontói Egyetem és az Ankarai Egyetem közös kutatói egy újonnan azonosított faj, az Anadoluvius turkae állkapcsának vizsgálata alapján újabb érveket találtak az emberszabásúak afrikai kifejlődése ellen. A széles körben elfogadott elmélet szerint a főemlősök Afrikában fejlődtek ki, és innen vándoroltak át Ázsiába és Európába, de egyre több bizonyíték szól az európai eredet mellett. A vita a Homo sapiens eredetét nem érinti, abban tudományos konszenzus uralkodik, de a korábbi főemlősöket illetően már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

Egy frissen megjelent tanulmány szerint egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a korai emberszabásúak Európában fejlődtek ki, innen vándoroltak át Afrikába, bár a kutatók nem zárják ki, hogy előkerülhetnek még korábbi fosszíliák is, amelyek az afrikai eredet mellett szólnak. Ezek hiányában azonban valószínűbbnek tűnik, hogy az első emberszabásúak Eurázsiában fejlődtek ki.

Közép-Európából Afrikába

David Begun, a Torontói Egyetem antropológusa szerint az eddigi eredmények szerint úgy tűnik, hogy az ősi emberszabásúak Nyugat- és Közép-Európábó terjedtek el a Mediterráneum keleti felében. Begun szerint az európai fejlődési korszak mintegy ötmillió éven keresztül tartott, az emberszabásúak ezután indultak el a mediterrán térség felé, ahonnan talán a fogyatkozó erdőségek miatt keltek útnak Afrikába.

A kutatók az elméletüket egy 2015-ben előkerült, meglepően jó állapotban fennmaradt koponya vizsgálatára alapozzák. A fosszíliának a homlokrésze is megvolt, így a koponya nagy részét rekonstruálni is lehetett. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az Anadoluvius turkae mérete egy nagyobb csimpánzénak vagy kisebb gorilláénak felelt meg, száraz, erdős vidéken élt, és kemény élelemmel, rizómákkal és gyökerekkel táplálkozott. A környezete és az életmódja megfelelt a korai afrikai emberszabásúak körülményeinek, a mostani fosszíliák pedig a legkorábbiak, amelyek eddig előkerültek.

Begun szerint ez azt is jelenti, hogy bizonyítékul szolgálnak az emberszabásúak európai eredetére és arra is, hogy az Anadoluvius turkae kiválóan képes lehetett alkalmazkodni az afrikai körülményekhez, míg az afrikai kifejlődésre eddig nincs semmilyen bizonyíték. Ahhoz viszont, hogy a vitát minden kétséget kizáróan el lehessen dönteni, még több fosszília szükséges Európából és Afrikából is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Őseink fákon töltött éveinek köszönhetjük azt, hogy ma nem csak magánhangzókkal tudunk kommunikálni

Kun Zsuzsi tudomány 2022. december 21.

Legalábbis egy új elmélet szerint az arboreális mozgás adhatta a főemlősöknek a mássalhangzók képzéséhez szükséges képességeket, amelyekre az emberi beszéd is alapulhatott.

1 millió évvel öregebbek az emberiség bölcsőjéből előkerült legősibb leletek, mint azt eddig gondolták

Vajna Tamás tudomány 2022. június 28.

A dél-afrikai Sterkfontein barlangrendszerében elvégzett új kormeghatározási vizsgálatok azt mutatják, hogy az ott élt Australopithecus-fajok a korábban gondolt 2-2,5 millió év helyett 3,4-3,7 millió évesek.

Már két lábon járt, de még majomként tudott mászni a 2 millió éve élt Australopithecus

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 24.

Az előembereket megelőző, majomemberekként is ismert nem tagjai két és négy lábon is boldogultak, derült ki egy friss kétmillió éves csontváz elemzéséből. A két lábon járást a gerinc görbülete tette lehetővé, ami fontos evolúciós kapocs az Australopithecus- és a Homo-fajok között.