Már két lábon járt, de még majomként tudott mászni a 2 millió éve élt Australopithecus

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A népszerű vélekedéssel ellentétben nem a legfeljebb 2 millió évvel ezelőtt megjelent Homo erectus, vagyis a felegyenesedett ember volt az első elődünk, amely már két lábon járt, ez az evolúciós lépcsőfok ugyanis a leletek szerint már legalább 3 millió, de feltételezések szerint már akár 6–7 millió éve elérkezett a faj történelmében.

Általában ezt a lépést tartják annak a kezdőpontjának, amikor az ember különvált a majmoktól, de a két lábra állás okait egyelőre homály fedi. A Homo erectus valójában az első olyan faj volt, amely már kizárólag lábaival változtatta helyzetét, a korábbi szakaszokat főként a vegyes két- és négylábú közlekedés jellemezte, amiről egyre több bizonyíték kerül elő.

A körülbelül 2-4 millió éve élt Australopithecus nem egy nőstény egyede, akit felfedezői Issának neveztek el, egy újabb példája ennek az evolúciós folyamatnak. „Issa nagyjából úgy sétált, mint egy ember, de majomként is tudott mászni” – mondta a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem paleoantropológusa, Lee Berger.

Az Australopithecus sediba rekonstrukciójaForrás: University of Michigan Museum of Natural History

A magas, egyenes emberi tartás fejlődéséhez jelentősen át kellett alakulnia az emberszabásúak csontvázának, a gerincet, a lábakat vagy a térdízületeket is ideértve. Az ember gerincének alsó részén található ágyéki görbület az, ami más emberszabásúaknál nem alakult ki, és amelynek segítségével elbírjuk a felsőtest súlyát.

Issa fosszíliáit 2008-ban találták Dél-Afrikában, de akkor a hiányzó részek miatt még nem tudtak következtetést levonni a testtartásáról. Ujjcsontjai és a függőleges mászásnál hasznos, rugalmas lábízületei arra utaltak, hogy az orangutánokhoz hasonlóan alkalmas volt a fán élő életmódra, fogainak elemzése során pedig megállapították, hogy étrendje gyümölcsökben és levelekben gazdag volt, ahogy a szavannai csimpánzoké. Azonban a combcsontja és térdízületei által bezárt szög alapján a kutatók úgy gondolták, képes volt felegyenesedve is járni.

Issa csontvázának megtalált darabjai, jobbra színessel jelölve a bizonyító erejű friss leleteketForrás: Witwatersand Egyetem

Aztán 2015-ben találtak két olyan alsógerinc-csigolyát, amelyek tökéletesen illeszkedtek Issa maradványaiba. A vizsgálatok során kiderült, hogy az egyed, így fajának gerince ágyéktájon már görbült volt, vagyis az Australopithecus sediba legalább részben két lábon járt. A felfedezés bizonyítja, hogy a faj „az emberszabású majmokhoz hasonlóan tudott mászni a felső végtagjaival, miközben nagyon jól tudott két lábon is járni” – írták közleményükben a kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: