Kínai kutatóknak először sikerült emberi sejteket tartalmazó veséket növeszteni sertésembriókban, ami a remények szerint a jövőben segíthet a szervadományozási hiányosságok kezelésében. A Cell Stem Cell folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány azonban etikai kérdéseket is felvet: a szakértők szerint különösen azért, mert a sertésembriók fejlődő agyában is találtak emberi sejteket.

A Kantoni Orvosbiológiai és Egészségügyi Kutatóintézet szakemberei a leggyakrabban átültetett, és egyben az egyik legkorábban kifejlődő szervet, a vesét vizsgálták. Mint a kutatást vezető Laj Liang-hszüe elmondta, egerekben már állítottak elő patkányszerveket, ahogy patkányokban is egérszerveket, de az emberi szervek disznókban való növesztésére irányuló korábbi kísérletek mind kudarcot vallottak.

„A mi megközelítésünk javítja az emberi sejtek integrációját a fogadó szövetekbe, és lehetővé teszi, hogy emberi szerveket növesszünk sertésekben” – mondta. Ez egy másik megoldási lehetőség a szervhiányra, mint az, amiről az elmúlt hónapokban többször hallani lehetett az Egyesült Államokból, vagyis a genetikailag módosított sertésszervek emberekbe való átültetése.

A kínai kutatás egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meg kellett oldani, hogy a növesztés során a disznósejtek ne szárnyalják túl az emberi sejteket. Ennek érdekében CRISPR génszerkesztéssel töröltek két olyan gént, amelyek nélkülözhetetlenek a vesék kialakulásához a sertésembrióban, így egyfajta rést hoztak létre. Ezt aztán emberi pluripotens őssejtekkel töltötték ki, amelyek bármilyen sejttípussá képesek fejlődni.

Mielőtt az embriókat beültették volna a kocákba, az embriókat olyan kémcsövekben növesztették, amelyek emberi és sertéssejteket egyaránt tápláló anyagokat tartalmaztak. A 13 kiválasztott béranya-kocába végül összesen 1820 embriót ültettek, majd a vemhességüket 25-28 nap után megszakították.

A kutatók öt embriót elemeztek, és kiderült, hogy a fejlődési szakaszukhoz képest funkcionális, egészséges vesékkel rendelkeznek, amik már a húgyhólyaggal való összeköttetést biztosító húgyvezetékeket is elkezdték növeszteni. A vesék 50-60 százalékban tartalmaztak emberi sejteket.

A tanulmány egyik szerzője, Taj Csen elmondta: „Csak nagyon kevés emberi idegsejtet láttunk az agyban és a gerincvelőben, és nem találtunk emberi sejtet a nemi részen.” A kutatást kommentáló Darius Widera, a Readingi Egyetem őssejtbiológusa szerint kulcsfontosságú, hogy a szaporítószervekbe nem tudtak behatolni emberi szervek (ellenkező esetben fennállna az ember-sertés hibridek létrehozásának veszélye), ám az emberi sejtek jelenléte a sertések agyában így is aggodalomra ad okot.

Azt a kínai kutatók is elismerik, hogy technikájuk még nem áll készen arra, hogy az állatokban növesztett szerveket emberekbe tudják ültetni – a vesékben például sertésekből származó érsejteket is felfedeztek, amelyek kilökődést okozhatnának az emberekbe való átültetést követően. A tudósok ezért tovább folytatják a munkát: a veséket hosszabb ideig hagyják fejlődni, miközben más szervek, így például szív vagy hasnyálmirigy disznókban történő növesztését készítik elő.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egyszerre tűnik fantasztikusnak és hátborzongatónak a laborban előállított emberi embriómodell, de mire jó valójában?

Balázs Zsuzsanna tudomány 2023. szeptember 8.

Az izraeli Weizmann Intézet kutatói szerdán jelentették be, hogy sikerült petesejt és hímivarsejt nélkül létrehozniuk és 14 napig nevelgetniük egy emberi embrióra kísértetiesen hasonlító képződményt. Mit műveltek pontosan, és miben rejlik a kísérlet jelentősége?

Disznóvesét ültettek egy agyhalott emberbe, és a műtét után egy hónappal még mindig működik a szerv

Bodnár Zsolt tudomány 2023. augusztus 18.

A sertésekből átültetett szervek megoldást nyújthatnak az egyre nagyobb szervdonorhiányra – csak az USA-ban több mint százezren várnak szervátültetésre, és közülük naponta 17-en veszítik életüket.

Petesejtre, hímivarsejtre és anyaméhre sem volt szüksége a szintetikus embriókat alkotó izraeli kutatóknak

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. augusztus 4.

Az izraeli kutatócsoportnak maroknyi testi őssejtből sikerült eljuttatni az általuk létrehozott szintetikus embriókat az egerek természetes embrionális fejlődésének a feléig.