A lakosság számához viszonyítva az EU összes régiója közül a magyar Alföldön történik a legtöbb öngyilkosság
Nemzetközi összehasonlításban rengeteget javított Magyarország a rendszerváltás előtti és a 90-es években tapasztalt magas öngyilkossági rátához képest. A sztenderdizált adatok alapján ebben az időszakban még évente kb. 4000-en vetettek véget önkezűleg életüknek, ami nemcsak Európában, hanem világszinten is kimagaslónak számított. Azóta viszont a számok határozott esést mutatnak: ha nem is minden évben, de egyre csökken az öngyilkosságok száma az országban.
Igaz ez minden korosztályban, a nőkre és a férfiakra egyaránt. Ugyanígy megfigyelhető, hogy településtípustól függetlenül kevesebben lesznek öngyilkosok, viszont a területi különbségek nem csökkentek: a keleti országrészben tapasztalt öngyilkossági ráta nemcsak most, hanem hagyományosan, hosszú évtizedek óta jócskán felülmúlja a nyugati megyékét.
Ami az Európai Uniót illeti, az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján 100 ezer lakosra vetítve Litvániában történik a legtöbb öngyilkosság (21,3), ezt követi Magyarország (17,1), Szlovénia (17) és Észtország (16,3). A legkevesebb öngyilkosság Cipruson (3,5) Máltán és Görögországban (egyaránt 4), Olaszországban (5,6) és Szlovákiában (6,9) történik.
Az öngyilkosságok számának alakulásáról a KSH műhelytanulmányában (pdf) részletesen értekezik Zonda Tamás, Paksi Borbála és Veres Előd, de a trendek változásának pontos okait a szakemberek sem ismerik. Befolyásolhatják őket olyan tényezők, mint a térség gazdasági teljesítménye, az iparosodás, a társadalmi fejlettség és összességében a lehetőségek a kitörésre. Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus és farmakológus szakorvos egy augusztusi interjúban elmondta, hogy a számok változásában közrejátszhatott az is, hogy egyre több mentális betegséget ismernek fel időben, még azelőtt, hogy a depressziónak fatális következményei lennének.
Zonda és munkatársai szerint viszont kár lenne az öngyilkosságok nagy részét kizárólag mentális betegségeknek betudni. 2013-ban megjelent munkájukban rámutatnak, hogy komplex társadalmi problémáról van szó, ami gyakran egyfajta menekülési út, és a szakértők öröklődő mintázatot sejtenek az öngyilkosságok előfordulási megosztottsága mögött.
Elsők voltunk
Magyarország sokáig világszinten is vezette az öngyilkossági statisztikákat. A szomorú számok hátterét a statisztikusok és a társadalomkutatók sem tudták felfedni, viszont, ahogy az alábbi ábrán is látszik, 1985-től meredeken csökkenni kezdett az ilyen halálesetek száma. A kedvező trend ugyanakkor a világ más országaiban is érvényesül, vagyis ez csak arra volt elég, hogy ma már Magyarország csak a lista első felében foglaljon helyet, és ne a legtetején.
1994-ben viszont még határozottan a világranglista első helyén álltunk: Magyarországon abban az évben kétszer annyian lettek öngyilkosok, mint a lakosság létszámát tekintve nagyon hasonló Ausztriában, és az évtizedes trend megtörhetetlennek látszott. Hogy mi történt 1995-ben, ami elindította a változást, azt a szakértők többféleképpen magyarázzák: gazdasági okok és az egészségügyi rendszer fejlődése egyaránt feltételezhető a háttérben. A HVG-ben 1994-ben megjelent összefoglaló, ami a magyarok tragikusan magas öngyilkossági hajlandóságát elemezte, külön kitért arra is, hogy van az országban egy 5 településből álló terület Csongrád-Csanád megyében (Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút és Zsombó), ahol még az egyébként is siralmas országos adatoknak is legalább a duplája jellemző. Itt akkoriban több mint 100 lakos vetett véget az életének 100 ezer főre vetítve, az önkezű halál pedig mintegy hagyományként szállt apáról fiúra mint problémamegoldási módszer.
Azóta viszont változott a helyzet, és ha nem is csökkent nullára vagy minimálisra az öngyilkosságok száma, jelentősen javultak a magyar mutatók. A kelet-magyarországi régió és az Alföld viszont továbbra is vezeti az Európai Uniós statisztikákat: itt 2020-ban 100 ezer lakosra vetítve közel 24 öngyilkosságot regisztráltak.
Az európai országok átlagát tekintve is csökkenés figyelhető meg: az Eurostat jelentése szerint az első, 2011-es adatokhoz képest 2020-ra mintegy 14 százalékkal esett vissza az öngyilkosságok száma, régiónként és országonként azonban igen nagy különbségek tapasztalhatók. A Baltikum országaiban továbbra is viszonylag magas esetszámot regisztrálnak, ahogy Észak-Franciaországban, Magyarországon vagy Szlovéniában is meghaladja a sztenderdizált arányszám a 10,2-es 2020-es EU-s átlagot.
Nagyot fordult a világ
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente több mint 700 ezer ember vet véget önkezűleg az életének világszerte. Az adatokat a halotti bizonyítványok alapján gyűjtik, és torzítja őket a tény, hogy az öngyilkosságot sok helyen még mindig tabusítják. Az elkövetők mintegy egyötöde valamilyen mérgezésben hal meg (gyógyszert vagy vegyszert használ), de az erőszakos halálok aránya is magas – ide tartozik a lőfegyverrel való visszaélés vagy a Magyarországon tipikusnak számító akasztás.
Abban, hogy ki milyen módszerhez nyúl, szerepet játszik a nem és a lakóhely is, Magyaroszágon általában a férfiak erőszakosabb módszereket választanak, mint a nők, és valószínűleg ez az oka annak is, hogy a férfiak által elkövetett kísérletek nagyobb arányban végződnek halállal. A már idézett interjújában Rihmer professzor ezt annak tudja be, hogy a gyógyszerek halálos szintű túladagolása nehézkes, és mivel ez főleg nők által alkalmazott módszer, ők gyakrabban élik túl a próbálkozásokat. Hasonló arányok jellemzők a világ többi országában is, viszont az is megfigyelhető, hogy a kísérletek számában magasan a nők vezetik a statisztikákat, és egy következő öngyilkossági kísérlet bekövetkezésének valószínűsége jelentősen nagyobb egy korábbi próbálkozás után.
Az Our World in Data statisztikái 2000 és 2019 között közlik az öngyilkosságra vonatkozó adatokat. Míg 2000-ben Oroszországból jelentették a legtöbb öngyilkosságot (100 ezer lakosra vetítve majdnem 49-et), 2019-ben már az afrikai Lesotho vezette a világranglistát. Az adatok még a koronavírus-járvány előtti időkből származnak, tehát az elszigeteltség, a társadalmi és gazdasági válság nem játszott közre a számok alakulásában. Ennek ellenére 87,5 százezrelékre adódott a sztenderdizált mutató, ami a szakértők szerint egyértelműen mentális egészségügyi krízisre utal – már csak azért is, mert kevesebb mint 20 év alatt több mint duplájára nőtt az öngyilkosságok száma az országban.
Ezzel a számmal egyébként Lesotho messze túlszárnyalja a második helyezett Guyanát is, ahol 2019-ben kereken 40 százezrelék volt a sztenderdizált öngyilkosságok aránya.
Magyarország közben hatalmasat javított: a 2000-ben megállapított 26,1 százezrelékes mutató 2019-re 11,8-ra csökkent, amivel a 16. helyről az 54-re estünk vissza világviszonylatban. Ez az arányszám ugyanakkor nem tükrözi a 2019-es visszaesést, a koronavírus-járvány hatását és az utána tapasztalható romlást sem. Ahogy az sem mutatkozik meg ezeken a számokon, hogy a kamaszöngyilkosságok száma tulajdonképpen évek óta stagnál az országban: a fiatalok mentális egészsége a velük foglalkozó segítő szakemberek szerint meglehetősen instabil.
Ha úgy érzi, segítségre lenne szüksége hívja az ingyenesen elérhető, krízishelyzetben lévők számára fenntartott 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot. Gyerekek és fiatal felnőttek számára pedig a Kék Vonal tart fenn szintén ingyenes segélyvonalat a 116-111 telefonszámon, de az alapítvány önkéntesei cseten és e-mailben is elérhetők.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: