Mintegy 2000 műtárgy hiányzik a British Museum gyűjteményéből, és sejtelmük sincs róla, hogy hol lehetnek, a múzeum ezért egy külön weboldalt indított, ahol meg lehet nézni, hogy mit hiányolnak. Ez még nem minden: a legtöbb eltűnt tárgyat nem katalogizálták és alig tudnak róluk valamit, így a felkutatásuk sem ígérkezik egyszerű feladatnak – viszont éppen ezért lehetett könnyű ellopni őket.

A botrány a múlt hónapban robbant ki, de már régóta tart: Ittai Gradel brit-dán műkereskedő már 2020-ban jelezte, hogy gyanúja szerint a múzeumból származó tárgyakat fedezett fel az e-bayen. A British Museum ekkor elismerte, hogy több száz tárgy hiányzik tőlük, köztük egy 942 tételből álló féldrágakő-gyűjtemény is, de a tételek részletes leírása hiányzott, így tulajdonképpen azt sem tudták, hogy mi nincs meg. A történet ekkor még ennyiben is maradt, de a felháborodás miatt múlt hónapban végül lemondott a múzeum igazgatója és igazgatóhelyettese is, a Metropolitan Police pedig nyomozást indított az ügyben.

A lopások miatt a rendőrség egy embert hallgatott ki, de a műtárgyak katalogizálása az elmúlt kétszáz évben elmaradt, így Gradel szerint nem is csoda, hogy némelyiknek lába kélt. Az ismeretlen elkövető a gyanú szerint nagyjából húsz éve fosztogathatta a múzeum gyűjteményét, a kárt több millió fontra becsülik.

A műgyűjtő szerint a lopásokra sosem derült volna fény, ha a tolvaj nem lustul el, és nem kezd el nyomon követhető darabokat is feltenni a netre, a többiről ugyanis fénykép és alapos leírás sem készült, emiatt a hetven, gyaníthatóan a múzeumból származó műtárgy közül csak háromról derült ki, hogy valóban lopottak. Több görög aranyékszert megrongáltak vagy feldaraboltak, emiatt gyanítható az is, hogy több hiányzó ékszert már beolvasztottak.

Nem egyedi eset

Dan Hicks, az Oxfordi Egyetem régészprofesszora szerint itt nem kivételes esetről, hanem rendszerszintű problémáról van szó, a múzeum közleménye szerint viszont az intézmény kiemelt figyelmet fordít a gyűjtemény katalogizálására, a mostani eset miatt pedig egy külsős szakértőkből álló bizottság segítségét is igénybe vették.

A kétezer eltűnt tárgyból eddig 60 került vissza a múzeumba, további háromszázat pedig a közeljövőben juttatnak majd vissza a gyűjteménybe. Az intézmény weboldalán arra kérik a publikumot, hogy jelentsék, ha lopott tárgyakkal találkoznak, ehhez pedig segítségképpen több fotót is közölnek az eltűntekhez hasonló ékszerekről, amiket nem felejtettek el katalogizálni.

A lopások miatt több ország is ismételten arra kérte a múzeumot, hogy juttassák vissza nekik az onnan származó tárgyakat: ugyan évtizedek óta húzódó vitáról van szó, amelynek a legismertebb példája az Akropoliszról származó Elgin-márványok ügye. A múzeum általában arra hivatkozik, hogy a gyűjteményükben nagyobb biztonságban vannak a kincsek, mint a származási helyükön, de mint a kínai állami média rámutatott is rámutatott, az nem nevezhető éppenséggel biztonságosnak, ha kétezer tárgy nyom nélkül eltűnik a múzeumból, ezért a kínai állami médiában a British Museum kínai gyűjteményének azonnali visszaadását követelik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: